Technikatörténeti szemle 7. (1973-74)

TANULMÁNYOK - Székely György: A szabványosítás történetéből

írásból származott akkád közvetítéssel a 22 betűs föníciai ABC, amely már alkalmasabb volt a könnyebb gondolatrögzítésre és terjedésre.

3 Ez képezte a görög írás alapjait, hogy latin betűk közvetítésével előfutárja legyen a mai betűknek. A rabszolgatartó társadalom korában jelentkezett a műszaki egységesítés az építészetben is. (Pl. modul-rendszer.) Tudunk arról — a sok példa közül idézve — hogy már Menés fáraó korától, a téglákra a Nilus mentén rendszeresen besajtolták a király címerét, amely az előállítóra, és mintegy a minőségre utalt. A piramisok kőtömbjei is szabványosított méretekről tanúskodnak és a gizehi piramis ásatásai egységesített szerszámokról tettek bizonyságot.

4 Az építőanyagok méreteinek megállapítása azonban sok esetben összefüggött a rabszolga maximálisan kihasználható teherviselési képességeivel.

5 Az etalonok érdekes példáját szolgáltatta II. Sargon király (Asszíria) idejéből feltárt, fejét hátratartó köböl készült kacsaszobor sorozat is, mint súlyegységet pótló megoldás.

6 Mózes és Hamurabbi törvénykönyvei nemcsak a mérési szabályok betartásáról intézkedtek, hanem számos műszaki kérdésben is szabályozást nyújtottak. Ezt megkövetelte a fejlődő, ókori árucsereforgalom és az igények növekedése. Ismét a régészetre hivatkozva megállapítható, hogy a római légiók fegyverzete nagymértékben egységesítva volt. Ez az elv érvényesült a katonai építményeknél is. A római légiós táborok szabvány szerint épültek. A táborok alaprajza négyszögletes volt, az utcák egymást derékszögben metszették.

7 Egyik római klasszikus író például rámutatott arra, hogy az erődítményeket azért kellett meghatározott méret szerint építeni, hogy az arányok beidegződjenek a katonák tudatába (pl. riadó esetén). A római műszaki egységesítésnek érdekes példája az aquincumi Decumanus (főutca), amely ugyanúgy 11 méter szélesnek felelt meg, mint a Birodalom keleti felében nemrégen feltárt palmyriai decumanus.

8 Az utak szélességének megállapítása összefüggött az ókori szekerek szokásos tengelytávolságával, a kitérési, illetve előzési képességgel. A mélyépítés a következetes műszaki egységesítés nyomait mutatja hazánkban, és máshol is, az egykori római birodalom területén. (Pl. Via Appia, római falazás, útburkolás stb.)

9 Érdekes ókori adat az is, miszerint iu. 97-ben Sextus Július Frontinus, a római vízművek felügyelője szabványosította a városi víz vezetékcsöveket. Előírta, hogy 25 féle cső kötelezően alkalmazandó és 4 féle pedig kivételesen használható.

10 Olyan gyakran használt csöveket is kiástak, amelyek átmérője egységesen 95 mm volt. Az egyik ősi ólomcső előírásnál elrendelték, hogy azokat nem szabad 10 lábnál rövidebbre önteni. A csőválasztékokat a súly és hosszúság függvényében rendezték. Az olasz múzeumok büszkén őrzik a 70 m mély Némi tóból 1929-ben előkerült ún. Caligula gálya műszaki leleteit is. Ezeket nemrégen mutatták be New Yorkban egy nagy petróleumipari világkiállításon.

11 A rómaiak egységesítő törekvésére jellemző, hogy a Julián naptár 1528-ig rendezte az időszámítást, a Gregorián korrekcióig. Vitruviusnak, Augustus kortársának pedig az építészetről szóló De Architectura Libri Decem c. műve évszázadok építészeti egységesítésére rányomta bélyegét.

12 A népvándorlás hullámai azonban elsöpörték a római civilizáció megannyi amelékét. 537-ben például a gótok lerombolták a napi 3200 főt befogadó, műszaki tökéllyel épített és üzemeltetett római termákat. Az antik kultúra arculata megváltozott, hogy helyet adjon a régi és az új keverékének.

13