Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

KÖNYVISMERTETÉSEK - Horváth Árpád: Joseph Needham: Science and Civilisation in China

kiadása segíti a többségében kínai tudósokból álló csoport munkáját. Needham a munka során többször járt Kínában, ahol a pillanatnyi politikai helyzettől függetlenül, mindig a legnagyobb segítőkészséggel álltak rendelkezésére. A kutatás és az egyes kötetek előkészítése folyamán több részlettanulmány jelent meg a kínai kohászat, gépészet, építészet, közlekedés, alkémia, csillagászat történetéről. így például Needham a régi kínai órásművészet csodálatos alkotásáról Su-Sung tudós mandarin hatalmas, nyilvános víziórájáról a Heavenly Clockwork c. 1960-ban megjelent technikatörténeti művében adott páratlanul érdekes — eredeti kínai rajzokkal élénkített — leírást. A könyv Su-Sung-nak ezelőtt ezer évvel megjelent gazdagon illusztrált műve alapján készült. Az órát egyébként Needham könyvének leírása alapján több múzeum elkészíttette — például a wuppertali, a londoni — és az pontosan jár. Needham művéből világosan kitűnik, hogy egyes találmányokat valóban évszázadokkal az európaiak előtt ismertek, mint például a gátlóműves óraszerkezetet, a lőport, iránytűt stb. másrészt a nyugati technikai újításokat saját képükre formálták és igényeikhez alakították. Például a gőzgépet már korán megismerték Kínában s azon különféle újításokat, javításokat hajtottak végre. A korai kínai gőzgépekről Needham a Newcomen Society-ben előadást tartott és tanulmánya igen érdekesen illusztrált — füzetben is megjelent. Néhány szót a nagy mű eddigi köteteiről. Az 1954-ben megjelent bevezető kötetben Needham bibliográfiai felmérést adott, szólt a kínai tudományról és technikáról nagy általánosságban és ismertette az európai és kínai kultúra közötti kereskedelmi forgalom régi útvonalait (Selyemút, hajóutak). A további kötetekben Konfucius tanairól, a taoizmusról, a kínai természetszemléletről, buddhizmusról és az emberi jog forrásairól szólt, majd a kínai matematikusok munkásságát ismertette; szólt az algebra forrásairól, a kínai és európai matematika módszereinek különbözőségéről. A csillagászati ismeretek ősidők óta szerves részét képezték a kínai műveltségnek, állami csillagvizsgálók működtek, megfigyelték a pólusvándorlást, naptárt készítettek, feljegyezték a novajelenségeket, előrejósolták a fogyatkozásokat. A jezsuita csillagászatnak a kínaira gyakorolt hatása érdekes fejezete ennek a résznek. A Föld-ről szóló fejezetben a kínai világképet, a folyók és tengerek partjainak alakulását, morfológiát, kartográfiát, a geodézia és nautika történetét ismerjük meg. Külön nagy kötet foglalkozik a fizikai jelenségekkel, műszerekkel, metrológiai módszerekkel, a mágnességgel, deklinációval és inklinációval, mágnestű-készítéssel. A technikatörténeti fejezetekben a mechanikai technológiai ismeretekről, a régi kínai mérnökök társadalmi helyzetéről, szerszámokról, mozgást átvivő szerkezetekről, kőmegmunkálásról olvashatunk. Megtudjuk, hogy ismerték a kardanikus felfüggesztést, a kerékműveket, a hidraulika törvényeit, foglalkoztak léghajózással, repüléssel, ismerték az ejtőernyőt és kísérleteztek a gőzturbinával. Az 1971-ben megjelent IV/C. kötet 931 oldalon tárgyalja a polgári építészet történetét, a bambuszarchitektúra jellegzetességeit, a hídépítés ősi fogásait, az építkezést megkönnyítő gépeket (például a hídpályát alkotó kőlapok beemelésére szolgáló darut), a csúsztatózsilipeket, vitorláshajók kialakulását, evezőket, horgonyokat, kormányműveket. Az előkészítés alatt levő további kötetben haditechnikáról lesz szó. A kínaiak ismerték a rakétákat, a lángszórót, fejlett bőr- és textiliparuk, papíriparuk volt,