Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

KÖZLEMÉNYEK - Bendefy László: Idb. Vay Miklós és Born Ignác szerepe a Tokaji-hegység földtani megismerésében

1. ábra. Bora Ignác (1742 — 1791) Bartha Z. rajza sebb. Itt bizonyára kecskelábú asztalt és padokat helyeztek el a poharazgatáshoz. A bejárat elé a tábornok fehér riolittufából pincét rakatott. Ez volt a legelső, ebből a riolittufából rakott urasági épület. Annak idején a kőzet is majdnem ismeretlen volt; csak a parasztok építkeztek belőle. Kazinczy, aki nemcsak nagy tisztelője volt Vay Miklósnak, hanem egyik gyermekének is a tábornok volt a keresztapja, megszemlélte a készülő hófehér falú pincét, és arról tudósítást küldött Rumy Károlynak l

, a válaszról pedig értesítette a tábornokot is. Vayhoz intézett, 1811 február 2-án kelt levelében (14) megírja, hogy Rumyt érdekli a Somos-hegy tufája, mintát kér a kőzetből, sőt abból a fekete porból is, amelyet a tufában találtak. Amikor Rumy megvizsgálta a kőzetmintát és a port is, közölte Kazinczyval, hogy a tufát „nem Vulkanusi, hanem Neptunusi productumnak nézi." Rumy idevonatkozó német nyelvű, tudománytörténeti értékű és érdekességű levelében szembeszáll Fichtelnek korábbi és Tihavszky ezredesnek 2 azzal a helyes megállapításával, hogy a Somos-hegyi riolittufa vulkáni eredetű volna, hanem azt tengeri üledéknek tartja. „A pincében látható, nagy vastagságú fehér föld nem egyéb, írja, mint a trasznak vagy tarrasznak nevezett tufaféleség", amilyen például Pozzuoliban is látható. Ez — szerinte — nem minden esetben vulkáni eredetű. „Ez a tufa — folytatja — néha szenesedéit vagy elkorhadt famaradványokat tartalmaz. Van benne koromnak tűnő anyag is", amilyet Kazinczy a pince kőzethasadékaiban talált. Ez is „elkorhadt famaradvány." Mindezt elegendő oknak tartja arra, hogy kitartson a neptuni eredetre vonatkozó eredeti feltevése mellett (15).