Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

TANULMÁNYOK - Dóka Klára: A pest-budai iparosok szerszámkészlete a reformkorban

DÓKA KLÁRA:* A PEST-BUDAI IPAROSOK SZERSZÁMKÉSZLETE A REFORMKORBAN A pest-budai ipari termelés a XIX. század elején céhes műhelyekben folyt. A magyar kézműipar még nem lépett túl a feudális kereteken. Európa nyugati országaiban ekkor már a tőkés termelés került előtérbe. A fejlődésben Anglia állt az élen. Itt a XVIII. század elején jelentős tőke halmozódott fel a kereskedők és az ipari vállalkozók kezén. A XVIII. század technikai találmányai forradalmasították először a sok munkást foglalkoztató textilipart, majd a fémkohászatot. A nehézipar, a gépgyártás fejlődése a többi iparágak technikai átalakulásához jelentett alapot. Már a XVII. század közepén eltörölték a feudális kiváltságokat, ezzel elhárították a kapitalista fejlődés akadályait a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt. Kelet-Európa és ezzel együtt Magyarország fejlődése elmaradt a nyugatitól. A kereskedelmi utak eltolódása, egyes országokban a török megszállás, a területi széttagoltság, a XIX. század elejétől a nemzetiségi ellentétek kiéleződése lassította a kapitalizmus kibontakozását. A magyarországi fejlődéshez a szomszédos németosztrák területek helyzetének alakulása állt a legközelebb. A XIX. század elején a tőkés termelés feltételei megteremtődtek, de a fejlődés a feudális viszonyok konzerválására törekvő erők harcával párhuzamosan ment végbe. A környező területeken — mint Magyarországon is — a század elején az ipari termelés egységei a céhes műhelyek voltak. A hatóságok törekedtek arra, hogy a feudális termelés méreteihez szabott céhes szervezeteket megreformálják, az új viszonyoknak megfelelően átalakítsák, azonban a céheket csak a polgári forradalmak után számolták fel. (Német területek 1860-as évek eleje,

1 Ausztria 1859)

2

. A török kiűzése után a magyarországi ipar hagyományos formában fejlődik. A XVIII. század végén a betelepítés, a lakosság növekedése, a mezőgazdasági árutermelés fokozódása miatt az ipari vállalkozások fejlesztésére lenne szükség. A céhek akadályozzák a termelés kiszélesítését, nehezítik a manufaktúrák létrehozását, maguk pedig nem tudják ellátni a lakosság növekvő szükségleteit. Soraikat elzárják az önállósulni kívánó legények elől. A fejlődést a gyarmatosító osztrák vámpolitika is akadályozta. A magyar termékek kivitele nehézségekbe ütközött, ugyanakkor az osztrák iparcikkek könnyen piacot találtak Magyarországon. A XIX. század elején bekövetkezett gazdasági fellendülés lehetőséget adott a tőkés fejlődés kibontakozására. A kontinentális zárlat miatt a század első évtizedeiben a magyarországi gabonakereskedelem fellendült. A kereskedők kezén óriási tőkék halmozódtak fel, a forgalmi csomópontokon épült városok, elsősorban Pest és Buda lakossága megnövekedett. Az 1830-as évektől a kereskedelmi tőke mindinkább behatolt az iparba, és a forradalom előtti évtizedben kialakultak a tőkés termelés feltételei.

3 A kapitalizmus előretörése, a gyáripar fejlődése befolyásolta a kisipar alakulását. A céhek válsága kiteljesedett.

4 A kézműiparról a gyáriparra való áttérés Pest-Budán ment végbe a leggyorsabban. Az osztrák tőke konkurrenciája a vidéki területek iparát elsorvasztotta, Pesten és Budán viszont a kereskedelmi tőkén alapuló kapitalista fejlődés megfelelő talajra talált. A reformkorban a pest-budai mesterek szerszámkészlete változatos képet mutat. A céhes szervezet már meggyengült, a közösség nem is törekedett arra, •Fővárosi Levéltár, Budapest