Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

BESZÁMOLÓK A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE TAGEGYESÜLETEIBEN FOLYÓ TUDOMÁNY- ÉS TECHNIKATÖRTÉNETI MUNKÁKRÓL (elhangzottak az 1972. május 23–24-én tartott MTESZ Konferencián) - Csiky Gábor: Magyarhoni Földtani Társulat

CSIKY GÁBOR* MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT A Magyarhoni Földtani Társulat, a volt Természettudományi Társulat mellett hazánk legrégibb tudományos egyesülete, a jövő évben ünnepli 125-ik születésnapját. Nagy tudományos és társadalmi múlttal, gazdag hagyományokkal rendelkező egyesület, mégis a Társulat keretében csak 1970-ben alakult meg a Tudománytörténeti Bizottság. Pedig sokat beszéltek és írtak arról... hogy a tudomány és technika a társadalmi fejlődés egyik legfontosabb tényezője, — hogy egy országnak nemzeti kötelessége saját tudomány és technika történetét, annak emlékeit felkutatni és bemutatni — vagyis bebizonyították a tudománytörténet létjogosultságát, szükségességét, fontosságát, külföldi példákkal illusztrálva elmaradottságunkat, ennek ellenére e téren az elmúlt negyedszázad alatt alig történt valami, s így még rengeteg a tennivaló. Mindezt röviden, és közérthetően fejtette ki Szabadváry Ferenc a Magyar Nemzetben 1968. decemberében megírt cikkében, úgyszintén Mátrainé Zemplén Jolán a Magyar Tudomány 1968 évi szeptemberi számában. Mindketten kihangsúlyozták, hogy nagyon hiányzik e terület tervszerű művelése és feldolgozása és a legfőbb baj az, hogy nincs ennek gazdája. Szerény véleményem szerint számottevő fejlődés, javulás azóta sem történt. Országos probléma ez, ha nem is a legfontosabbak közül való. így a MTESZ ül. Tudomány és Technikatörténeti Bizottsága jelenlegi akcióját igen fontosnak és nagyon is idejében valónak találjuk. Visszatérve az egyesületi keretbe, előre keü bocsájtanom mivel a M. Földtani Társulat által képviselt szakterületen a tudománytörténeti kutatások helyzetére és fejlődésére vonatkozólag sem összefoglalás sem értékelés még nem történt, ezúttal a rendelkezésre állott idő függvényében csak rövid, vázlatos ismertetést adhatok egyelőre arról, ami a felszabadulás óta ezen a téren történt. A megelőző idők tudománytörténeti értékeléséről és összefoglalásáról jelenleg nem áü módunkban beszámolni, de a közeljövő elsőrendű feladata. Ezenkívül ismertetem Tudománytörténeti Bizottságunk terveit, célkitűzéseit, feladatait. Tervszerű, szervezett kutatásokról nem számolhatok be, mert ilyen nemigen volt. Ugyanis nálunk is mint másutt, a múltban egész mostanáig, akik egyáltalán foglalkoztak tudománytörténeti kutatással, azt egyénileg, mondhatni hobbyszerűen, magánkutatásként végezték. Néhányan, akadémikusok és akadémiai fokozattal rendelkezők a Magyar Tudományos Akadémia által 1951-ben létrehozott Műszaki Tudománytörténeti Főbizottsága keretében működhettek. Másoknak ennyi lehetősége sem volt. Közismert Vadász Elemér és Vendl Aladár akadémikusok, úgyszintén Koch Sándor professzor munkássága. Ezenkívül említésreméltó Tasnádi Kubacska András, aki közismert ismeretterjesztő munkássága keretében, tudománytörténeti témákat is feldolgozott. Végül 1969-ben megjelent „A 100 éves Magyar ÁUami Földtani Intézet" c. kötet Fülöp József és Tasnádi-Kubacska András szerkesztésében. Ennyi mindössze, ami az elmúlt 25 év alatt ezen a téren, ebben a vonatkozásban nyomtatásban megjelent. A többi magánkutató munkásságáról, ami kéziratban maradhatott, aligha lehet beszámolni, bár tudjuk, hogy volt és van üyen tevékenység, de ezt először fel kell deríteni, ami Bizottságunk egyik feladata. Eltekintve az említett néhány megjelent munkától, ami tudománytörténeti kutatás eredményének nevezhető, mindaz ami az ezenkívüli tevékenységről szól Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest