Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

MŰSZAKI SZAKMÚZEUMOK - Zoltay Endre. A Diósgyőri Központi Kohászati Múzeum épülete

ZOLTAY ENDRE* A DIÓSGYŐRI KÖZPONTI KOHÁSZATI MÚZEUM ÉPÜLETE A Lenin Kohászati Művek által fenntartott Központi Kohászati Múzeum ma a Miskolc III. kerületéhez tartozó, korábbi Hámor községben található meg. A vidék ipartörténetét közelebbről nem ismerő látogató hajlamos arra, hogy az ország egyik szűkebb tájegységének egy, idegenforgalmi szempontból érdekes látnivalójának tekintse csak a múzeumot. Ezzel szemben magának a múzeumnak az épülete, a hámori mesterséges tógáttal és a völgy felsőbb szakaszán található újmassai, részben restaurált régi faszenes nagyolvasztóval együtt egyedüli építészeti maradványai a korai diósgyőri vaskohászatnak a XVIII. század utolsó és a XIX. század első negyedszázadából. A diósgyőri vasgyárat Fazola J. Henrik, Würzburgból származó, s minden valószínűség szerint az ottani püspökség számára is dolgozó J. G. Oegg mester műhelyéből kikerült műkovács-lakatos- és órakészítő mester, hozta létre. A gyár létesítése érdekében már az 1760-as évek végén szívós szervező munkát végzett az alaptőkét biztosító részvényes társak bevonása érdekében, miközben a maga vagyonát sem kímélte. így azután feladni kényszerült virágzó egri műhelyét, s haladnia kellett a megkezdett úton, az akkori viszonyok mellett nagyüzeminek mondható, diósgyőri vasművesség megalapításának buktatókkal teli útján. A Fazola által alapított diósgyőri vasmű részvényei az ekkor még érvényben levő és Mária Terézia által megerősített, 1574-ben kiadott Miksa császár-féle bányarendtartási törvény alapján lettek 128 egyenlő részre osztva a szükséges alaptőkehozzájárulás mértékében. 1 1770-ben, amikor is ez év májusában elkezdődtek a vasmű építési munkái, a kincstár által vállalt részjegyek száma még nem érte el azt a többségi arányt, amelynek értelmében a vasmű igazgatásában prioritást élvezhetett volna.

2 A prioritás megszerzésének lényeges bányajogi következménye az lett volna, hogy az udvari kamarához tartozó cs. kir. bánya- és pénzügyi főhivatal (Königliches Hofkollegium für das Berg- und Münzwesen) már ekkor közvetlen operatív felügyelete alá vonta volna a diósgyőri vasművet, s maga nevezte volna ki a rendtartás szerinti vezető tisztviselőket. így a legfelsőbb felügyeleti intézkedések az alapítás idején és az azt követő első években a területileg illetékes Magyar Kamarától származtak. így Mária Terézia 1770. júl. 28-i keltezésű leiratát is a Magyar Kamarához intézi.

3 Ez a konvencionálisan „alapítólevélnek" nevezett leirat a Magyar Kamara részére ad ki intézkedéseket a diósgyőri kamarai uradalom területén létesítendő vasmű tüzelőanyag- és építőanyagellátását illetően. A Magyar Kamarán át kapja *Központi Kohászati Múzeum, Miskolc. 11* 163