Technikatörténeti szemle 6. (1971-72)

MŰSZAKI SZAKMÚZEUMOK - Zoltay Endre. A Diósgyőri Központi Kohászati Múzeum épülete

meg Fazola is gyárvezetői (faktori) kinevezését.

4 A kincstár részére való részvényátengedések, amit Fazola egyre nyomasztóbb anyagi helyzete következtében volt kénytelen eszközölni, végső soron 1775-ig azt eredményezték, hogy az udvari kamara (Hofkammer) magának szerezte meg a felügyelet jogát. Az érvényben levő bányatörvények szerint a Selmecbányái bányakamaragrófság kinevezte a vasműigazgatót (sáfárt) és a számtisztet.

5 Fazolát faktori tisztségében is megerősítették,

5 meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez a kettős jellegű vezetési adminisztratív séma a későbbiekben sok súrlódásnak vált forrásává. 1776. nyarától kezdve azután Selmecbányára küldték fel a főkamaragrófsági előírások szerint megszerkesztett gyári jegyzőkönyveket, amelyek nemcsak gyártörténeti, hanem ipartörténeti és technikatörténeti szempontból is felbecsülhetetlen adalékokat szolgáltatnak a magyar vaskohászat története területén.

6 Ugyancsak ekkor kapott először a gyár hivatalos pecsétet (1. ábra).. Ezeket a történeti előzményeket feltétlenül előre kellett bocsátanunk ahhoz, hogy megértsük a jelenleg is fennálló múzeumi épület eredeti rendeltetését. A kincs-, tári átvétel után közvetlenül még nem állt rendelkezésre központi vasműi igazgatási épület. A formai átvétel után a főkamaragrófságnak szakszerű felmérést kellett végeztetnie a gyár helyzetét illetően, ennek megtörténte után, a rendelkezésre álló alapok ismeretében dönthetett csak újabb beruházások tárgyában. 1. ábra. A diósgyőri vasgyár első pecsétje (készítette Schmidshausen vésnök 1776-ban)