Technikatörténeti szemle 5. (1970)

KÖZLEMÉNYEK - Winkler László: A magyar repülőtechnika 50 éve (1916–1966) (II. rész)

ménnyel látta el. A kivitelezést Marton Dezső irányításával végezték el. Az áttervezett C-VDU „Furricane" mintagép a korszerűsítés folytán kb. 30%-os teljesítményjavulást ért el! Sebessége: 250 km/ó lett. A második világháborút megelőző években ós a háború egész tartama alatt Magyarország repülőgép ellátása az olasz és német repülőipar egyes típusaira épült. A fokozódó beszerzési nehézségek miatt mindinkább szükségessé vált önálló repülőkonstrukciók és repülőipar megteremtése. A Műegyetem és a repülőipar területén működő szakemberekből konstrukciós és kivitelező szerveket hoztak létre korszerű magyar-tervezésű repülőgépek gyártásának előkészítésére. A konstrukciós munkát a József Nádor Műegyetem Repülő Műszaki Intézetében végezték Varga László műegyetemi tanár irányításával és abban többek között Rácz Elemér, Petur Alajos, Lettner Ferenc, Czibecz Pál, Marton Vilmos, Scholcz Géza és Hatházi Dániel mérnökök munkáját kell kiemelnünk. A konstrukciók kivitelezésében a Ferihegyi repülőtéren létesült Repülő Kísérleti Műhely működött közre Taufenecker Vilmos, majd Marton Dezső oki. gépészmérnökök vezetése alatt. A Repülő Kísérleti Intézet Dóczy Loránd oki. gépészmérnök-pilóta vezetésével és kitűnő műszaki-pilóta gárdájával végezte a gépek kísérleti beméréseit. Varga László „Káplár I" és „Káplár II" felsőszárnyas, merevített, kétüléses, iskolarepülőgép, egyszárú áramvonalazott futóművel 105 LE-s Hirth HM 504 A-2 motorral. A „Káplár" az 1938. évi tervpályázat során két változatban, összesen 4 példányban épült meg kísérleti iskolagépként. Tervezésében Lettner Ferenc, Rácz Elemér és Szabó Imre mérnökök működtek közre. Az első két gépet még a székesfehérvári Repülőgópjavító Üzemben építették, a további példányok az Aerotechnikai Intézetben és Esztergomban épültek. A „Káplár" pontos méretadatai nem állnak rendelkezésre, de több nézete és fényképfelvétele ismert. Smax: 180 km, utazóseb.: 150 km/ó, leszállóseb.: 75 km/ó. Jezések: „Káplár I": 1-301, 302, „Káplár II": 1-303, 1-304, 1-305 stb. RMI-2 (XjG) vegyesépítésű kétmotoros gyakorlógép, 240 LE-s Árgus motorokkal. A német gyártmányú gyakorlógépek pótlására és továbbfejlesztésére tervezték ós építették 1941 —42-ben. Ugyanezen a típuson kísérletezték ki a többfeladatos harcigépváltozat (X/H) repülőtulajdonságait is. Jellemzői: Alsó trapézszárnyú bevonható futóművel, trapéz iránysíkokkal. Ez a gép az 1944. évi bombázások során elpusztult (f:15,6 m, F:30 m

2

, egyéb adatai a mai napig nem ismeretesek). RMI-1 (X/H) kísérleti harcigép első magyar fémhéj-szerkezetű konstrukcióval, eredetileg a CS. 1. 1000 LE-s Jendrassik légcsavaros gázturbinához készült. Mivel a gázturbina kísérletek alatt állt, motorja ideiglenesen 2 darab dugattyús, folyadékhűtéses motor lett. A gép külső nézetei és jellemzői megegyeztek az X/G típussal. Eredeti tervében a világ első légcsavaros gázturbinás gépe lett volna!! A fémhéj-szerkezet statikai számításait az RMI keretén belül Petur Alajos mérnök végezte. Teljesen elkészült és gurulópróbákat végzett 1944 nyarán, amikor egy bomhatámadás következtében elpusztult. Pontos adatait nem ismerjük. RMI-3 (ZjG) zuhanó gyakorló gép vegyesépítésű kétüléses, 2 darab Hirth motorral repült. Adatai nem ismertek. RMI-5 (X/U) négymotoros kis utasgép. Az RMI keretében 1943 —44-ben tervezték és atrappokban előkészítették a 4 darab kismotorral felszerelt utasgép gyártását. Az elkészült alkatrészei azonban 1944-ben bombázásnál elpusztultak. Adatai jelenleg nem ismeretesek. Az RMI-ben „Fecske" típusnéven Rácz Elemér és Scholcz Géza 100 LErs Hirth motorhoz együléses, olcsóüzemű, gyors kis gyakorlógépet tervezett. Adatai: f:5,92 m, h:5 m, Gr:390 kg, Smax: 350 km/óü Repüléséről nincsenek adatok.