Technikatörténeti szemle 5. (1970)

KÖZLEMÉNYEK - Winkler László: A magyar repülőtechnika 50 éve (1916–1966) (II. rész)

ták és a kétkormányos gépek utáni együléses átképzésre használták. Tervezésében Mező György működött közre. Adatai: f :12,6 m, h:6,5 m, m:l,9 m, F:14,8 m

2

, 1:21 siklószámot ért el. Alag Z-03 A és B „Ifjúság" Zsebő Ferenc tervei szerint épített fémtörzsű, fa szárnyszerkezetű, kétüléses iskola vitorlázógép, kiképzési célokra kis szériában gyártották 1956. évig az alagi üzemben. Adatai: f:15 m, h:7,75 m, Gr: 450 kg. Alag Z-04 „Béke" Zsebő Ferenc tervei szerint épült korlátlan műrepülő feladatokra. Törzse fémszerkezet, felületei faépítésűek. Az elkészült kísérleti gép adatai: f:14 m, h:6,5 m, m:2,2 m, F:13,7 m

2

, zuhanóseb.: 400 km/ó. Alag Z-08 „Sirály" Zsebő Ferenc, Orosz Jenő, Hatházy Dániel, Samu Béla és Cserkúti János tervezésében készült nagyteljesítményű vitorlázó versenygép. 1956ban két példányban részt vett a világbajnokságon. Szárnya újszerű féklapokkal, lamináris szelvénnyel készült és bemérések alapján 1:33 feletti siklószámot biztosított a gépnek, 0,7 m merülősebességgel. Adatai: f:17,6 m, F:16,2 m

2

, Gr: 370 kg. A gépet Tóth József közreműködésével továbbfejlesztették „Sirály II" néven 1957ben. Nagy Hugó „Bene" típusú kétüléses vitorlázógépe értékes műszaki megoldásokat mutatott, törzs előrésze fémszerkezet, egyéb részei faépítésűek. Szárnya dúccal merevített. Adatai: f:17 m, F:21,l m

2

, Gü:310 kg, Gr:480 kg, siklószám: 1:20 Meg kell még emlékezni a kísérleti helikopterekről, amelyeket Nagy Ernő gépészmérnök és Forray János üzemvez. (1949—52), illetőleg Hatházy Dániel, Orosz Jenő, Samu Béla gépészmérnökök tervei alapján 1957-től készültek és értékes kísérleti tapasztalatokat szolgáltattak. Az utóbbi gép rotoragy megoldása a külföld érdeklődését is felkeltette. Repülőtechnikánk történetének kis összefoglalása még nem teljes. A kutatómunkát folytatni kell. Fel kell derítenünk és meg kell őriznünk azoknak az eredményeit, akik a jelenkor egyik legfejlettebb közlekedési eszközei, a repülőgépek alkotásából kivették részüket. Ezzel a világ technikai haladását is szolgálták. WINKLER LÁSZÓ 50 JAHRE DER UNGARISCHEN FLUGTECHNIK (1916- 1966) Die Publikation befasst sich mit industriell reifen Flugzeutkonstruktionen, obzwar wir schon aus früheren Zeiten cca. 80 ungarische Fleugzeugkonstruktionen kennen, die aus individueller Initiative stammen. In den ungarischen Flugzeugfabriken, in Aszód und Albertfalva, wurden schon in 1916 solche originelle Konstruktionen zu Stande gebracht, welche in der Armee der Monarchie eingeführt und in grösseren Serien produziert wurden. Die Publikation fasst die neuen Konstruktionen dieser Periode von UFAG, Albertfalva und Lloyd, Aszód zusammen. Nach dem ersten Weltkrieg führt Neuschloss-Lichtig Repülőgépgyár és Faipari R.T. (N.-L. Flugzeugfabrik und Holzindustrie A.G.), Nachfolger der UFAG die Flugzeugproduktion weiter und verfertigt in kleinen Serien Schulflugzeuge der Typen Szebeny, später Oravetz. Lajos Rotter hat in der Ausarbeitung von ungarischen Flugzeugkonstruktionen in den 1920-er Jahren eine aktive Tätigkeit begonnen. Er hat schon als Student der technischen Universität die Aufmerksamkeit mit mehreren selbständigen Konstruktionen und anderen Flugfacharbeiten erweckt. Die mit seiner Mitwirkung gegründete Flugzeugfabrik, FEIRO (Feigl-Rotter) produziert im Jahre 1923 Hochdecker-Verkehrsflugzeuge in zwei Varianten, dieser Typ wurde für eine gewisse Zeit allgemein bei Verkehrsflugzeugen gebraucht, und ist auch heute noch bei vielen Tourtinflugzeugen benützt. Das gleiche Unternehmen produzierte unter dem Namen „Dongó" einen nebeneinandersitzigen Sehulflug-