Technikatörténeti szemle 5. (1970)

TANULMÁNYOK - Bogdán István: A diósgyőri papírgyár első évszázada (1802–1900)

megháromszorozta a termelését. Valószínű, hogy a század végére tovább növeke­dett a mennyiség, egy nem ellenőrizhető forrás szerint kb. napi 760 kg-ra. 100 Az előállított papír piaca az idők folyamán kedvezően szélesedett. A papír­malomnak 1845-ben raktára volt Kassán Fiedler Károlynál — az egyik társtulaj­donosnál — és Iglón, Herrmann Adolfnál. 101 Lichtenstein, a cégvezető társtulaj­donos 1846-ban a következőket írta: „. . . piacaink Pest, Debrecen, Erdély — egy része itt helyben is el kel — némely elsőbbséggel bírunk mások felett a megyék­nél, ahol effél tiszta, erősebb papíros kerestetik". 102 1885-ben a gyárnak már kivi­tele is volt Szerbiába. 103 Sokkal jelentősebb volt azonban a belső piac. Az 1896-os ezredéves kiállítás alkalmával már azt állapították meg a gyárról — amit kevés üzemről tehettek —, hogy gyártmányainak „legnagyobb része az állam számára készül". 104 Az eredményt a diósgyőri papír jó minőségének köszönhették. Ezt a szintet azonban fokozatosan érték el. 1846-ban még nem járt az élen az üzem. Az ez évi, vagyis a 3. iparműkiállításon nagy ezüst érmet nyert. A nagy arany érmet azon­ban a fiumei, a kis aranyat a hermaneci gyár, nagy ezüstöt rajta kívül még a kör­möci és nagyszalbosi gyár, bronz érmet pedig a masznikói gyár kapott. 105 Az érmet 1847. jún. 31-én adták át az érdekelteknek Pesten, a vármegyeházán. 106 A gyárat kitüntették az 1885. évi budapesti országos általános kiállításon és 1896-ban, az ezredéves kiállításon is. 107 A legnagyobb sikert azonban 1900-ban érte el, amikor a párizsi világkiállításon arany érmet nyert. 10i Hazai jó hírnevét ez a kitüntetés azonban már csak öregbíthette. A diósgyőri papír fajtáira vonatkozó adataink eléggé egyenetlenek. Az 1830-as években — többek között — médián, posta és régészt írópapírt készítettek. 109 1846-ban 24 féle írópapírt áhítottak elő: koncept, vagyis fogalmi papírból közön­séges, kis, közép, nagy, közönséges és régészt; kancelláriai, vagyis irodai papírból kis fehér, nagyobb fehér, közép fehér ós kékes, nagy fehér és kékes, régészt közön­séges, fehér és kékes; regál kis és közép; posta író és vágott; csomagoló fehér kis és közép regál,|kék kis és közép regál papírokat, valamint 3-féle könyvkötő lemezt. 110 A papírgyári korszakból kevesebb adatunk van. 1883-ban gyártott finom író­és értékpapírt, közönséges fehér és színes írópapírt, közönséges nyomót és csomago­lót. 111 Az 1885-ös kiállítás katalógusa nem részletez, csupán irodapapírt említ, 112 a hivatalos jelentés viszont a következőket közli: „a kiállított fogalmazványi, iroda, finomabb író- és velinpapírból álló s részben légen szárított merített papír­utánzatok mind jó és hibátlan minőségük és erős enyvezésűek voltak". 113 Az 1896. évi kiállításon „bemutatta a jó minőségű fogalmazó, fehér és kék irodai s okmány­papírosokat, melyek mindegyik az általános ismert diósgyőri vízjeggyel vannak el­látva". 114 A diósgyőri papír áráról is keveset tudhatunk meg. Az 1820—30-as években az írópapír átlagosan 10 Ft volt rizsmánként (6 kg.). 115 1845-ben a koncept (fo­galmi) átlaga 6, a kancelláriai (irodai) átlaga 7, a csomagoló 10, a posta velin 15 Ft volt rizsmánként, 100 font (56 kg) könyvkötő lemez pedig 18 Ft. 116 1851-ben 4, il­letve 16 Ft a két szélső rizsmaár. 117 — Ez időben az üzem alaptőkéje 120 000 Ft, a forgótőkéje pedig 60 000 Ft volt. 113 1891 körül viszont — Kolba Károly noteszé­nek tanúsága szerint — a gyár tiszta bevétele 240 000 Ft-ot ért el. 119

Next

/
Thumbnails
Contents