Technikatörténeti szemle 5. (1970)

TANULMÁNYOK - Bogdán István: A diósgyőri papírgyár első évszázada (1802–1900)

Papírleírás, vízjel Az üzem néhány termékének leírását is közlöm abból a célból, hogy egy-egy vízjel típusát bemutassam annak ellenére, hogy nagy változatosságot e téren nem tapasztalhatunk, s meg kell jegyezni azt is, hogy a géppapírnál eleinte egyáltalán nem használtak vízjelet. A papírmalom első ismert vízjelét ugyan már bemutattam,

120 de leírás nélkül. Ezért és teljesség kedvéért megismétlem. — Felhasználója: diósgyőri uradalom, 1802. okt. 2.

121 — Papíradatok: átnézete felhős, 1 — 2 mm-es rostszálak, -csomók; felülete félsima; színe sárgásfehér; rugalmas; félvastag; mérete 410x520 mm; 84 g/m

2 — Szitaadatok: merevítő — szélességgel párhuzamos — 1 mm átm. 18 db. 28 mm-re; bordázat — hosszúsággal párhuzamos — 1 mm átm. 287 db (7/10) 0,8 mm-re; bordalekötő látszik, 0,5 mm átm. — Vízjeladatok: bordázatra merőleges, 1 mm átm. koncközépeken, verzál betűkkel, bal koncon a papírfajta neve: REGEST, balról, ívközéptől 90-90, fentről, lentről 197-197 mm-re; jobb koncon a gyar neve rövidítve: D.GYŐR, ívközéptől, jobbról 90-90, fentről, lentről 197197 mm-re (1. ábra). A papírmalom társas-tulajdonos korszakából származó velinpapír felhasználója az egyik társ, Lichtenstein György, Miskolc, 1846. aug. 28.

122 — Papíradatok: átnézete egyenletes; felülete sima; színe fehér; rugalmas; félvastag; mérete 430X X 520 mm; 90 g/m

2 — Szitaadat: velin szita. — Vízjeladatok: bordázatra merőleges, 1 mm átm. a bal konc alján, verzál betűkkel a malom jelző: DIÓS GYŐRI, alatta a papírfajta neve: POSTA, balról 28, jobbról 312, fentről 365, lentről 20 mm-re (2. ábra). A papírgyár korszak elejéről bemutatott merített papír felhasználója: Pest megye alispánja, Pest, 1874. nov. 30.

123 — Papíradatok: átnézete felhős, gyakran 1 — 2 mm rostszál, ritkán 1 — 3 mm átm. rostcsomó; felülete sima; színe kék; lágy; vékony; mérete 350 — 465 mm; 80 g/m

2 — Szitaadatok: merevítő — szélességgel párhuzamos —0,8 mm átm. 16 db 28 mm-re; bordázat —hosszúsággal párhuzamos — 0,8 mm átm. 280 db (8/10) 0,6 mm-re. — Vízjeladatok: bordázatra merőleges, 1 mm átm. a koncok alsó szóiközepén, verzál betűkkel, illetve arab számmal, bal koncon a gyári jelző: DIÓS GYŐRI, balról 40, ívközéptől 70, fentről 285, lentről 60 mm-re; jobb koncon a papírfajta jele 2 SZ. ívközéptől 130, balról 40, fentről 285, lentről 60 mm-re (3. ábra). Ugyanezt a vízjeltípust alkalmazza Kolba a század végén. A bemutatott merített velinpapír felhasználója: Szegkovács Testület, Temesvár, 1896. okt. 20.

124 — Papíradatok: átnézete felhős; felülete sima; színe fehér; rugalmas; középvastag; mérete 340x431 mm; 92 g/m

2 — Szitaadat: velin szita. — Vízjeladatok: 1 mm átm. koncok alsó szélközepén, verzál betűkkel, illetve arab számmal, bal koncon a gyári jelző: DIÓSGYŐRI, balról 50, ívközéptől 58, fentről 260, lentről 62 mm-re; jobb koncon a papírfajta jele: 2., ívközéptől 58, balról 85, fentről 260, lentről 62 mm-re (4. ábra) — Jegyezzük meg: ez volt az akkor közismert diósgyőri vízjel, amire az 1896-os kiállítás ismertetése hivatkozott. A ma közismert vízjelet, a tölgy- és cserlevél párost a század legutolsó évében, valószínűleg a párizsi kilágkiállításra készíthette el Kolba, hisz külföldre nemzetközileg érthető szimbólum kellett, s nem pedig egy magyar helységnév. (Valószínű az is, hogy a kiállításon bemutatott merítőszitára — melynek fényképét a jubileumi kiadvány közölte — ekkor került rá az a bizonyos 1782-es évszám is.) És ezt a vízjelet jelentette be, mint védjegyet akkor, amikor a Kereskedelemügyi Minisztérium 1900-ban elrendelte,

125 hogy a „hazai közhatóságok ezentúl csakis hazai