Technikatörténeti szemle 5. (1970)

KÖNYVISMERTETÉSEK - Heckenast Gusztáv: Endrei Walter: Magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században

KÖNYVISMERTETÉSEK ENDREI WALTER: Magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században. Budapest, 1969. Akadémiai Kiadó. 255 1. Endrei Walter könyve mindenekelőtt mintaszerű technikatörténeti monográfia. A különböző nyersanyagok (gyapjú, len, selyem stb.) fonallá és szövetté termelését dolgozza fel, felölelve ezzel a XVIII. századi magyarországi manufaktúrák szinte teljes egészét. Tágan értelmezi a manufaktúra fogalmát, tehát a Verlag legkezdetlegesebb formáitól a részben már gépesített üzemig minden árnyalatot érint, ugyancsak tágan az időbeli, szűkebben a területi határokat, azaz kiterjeszti figyelmét a XVII. századi előzményekre, és a XIX. század elejének fejlődési tendenciáira is, viszont nem tárgyalja Erdély, Horvátország, Szlavónia és Fiume textilmanufaktúráit. A felhasznált források sorában az imponálóan gazdag levéltári és nyomtatott anyag mellett helyet kaptak az egykorú mintakönyvek, mérnöki rajzok és tárgyi emlékek: ma is fennálló ipari műemléképületek, XVIII. századi szerszámok, valamint a levéltári anyag mellékletekónt fennmaradt posztó-, karasia-, selyemszövet- és pamutfonal-minták. Ez utóbbiak modern laboratóriumi vizsgálata lehetővé teszi a XVIII. századi és a mai textilipari gyártmányok egzakt összehasonlítását. Ugyanekkor Endrei könyve lényegesen több, mint egy kitűnő technikatörténeti monográfia. Textiltörténeti szempontból feldolgozott forrásanyagát átfogó gazdaságtörténeti szemlélettel értékeli, és ezzel új megvilágításba helyezi a magyarországi kapitalizmus születését, feltárja Magyarország valódi helyét a XVIII. századi Habsburg birodalomban. Ez az ismertetés nem vállalkozhatik arra, hogy a könyv tartalmi kivonatát adja, mert a lényeges új megállapítások egyszerű felsorolása is messze túlhaladná egy recenzió terjedelmét. Inkább arra szeretném felhívni a Technikatörténeti Szemle olvasóinak figyelmét, hogy milyen természetű kérdések kutatásához nélkülözhetetlen Endrei könyvének alapos tanulmányozása. A monográfia Magyarország XVIII. századi textilszükségletének és textilfogyasztásának felméréséből indul ki, és szinte mellékesen ismeri fel újkori ipartörténetünk egyik alapvető meghatározóját, hogy ti. a hazai textilmanufaktúrák természetes ellenfele nem a céh volt, hanem a külföldi importőr. Ezután a hazai textilmanufaktúra-alapítások feltételeit vizsgálja, a munkaerővel, nyersanyagokkal, szerszámokkal és gépekkel való ellátottságot, vagyis a termelőerők állapotát, a manufaktúra-telepítések földrajzi feltételeit, amelyekből ismét csak úgy mellékesen Magyarország XVIII. századi iparföldrajza kerekedik ki, majd a politikai és gazdasági feltételeket. Részletesen foglalkozik a kor textilipari technikájával, a magyarországi textilmanufaktúrák termelési módjával, technológiai színvonalával, az előállított termékekkel, ezek minőségével. Megvizsgálja a manufaktúra-