Technikatörténeti szemle 5. (1970)

HÍREK A MŰSZAKI MÚZEUMBÓL - Sólyom Gyula: Az első magyar nyersolaj traktor

SÓLYOM GYULA AZ ELSŐ MAGYAR NYERSOLAJ TRAKTOR Előzmények A XIX. század első felében a magyar mezőgazdaság még nem rendelkezett erőgéppel. A talajművelés és a betakarítás nehéz munkáját kézzel vagy állati erővel végezték. A talajművelés gyorsabbá, illetve olcsóbbá tételére két és háromvasú ekét használtak. Ezáltal a munka minősége is javult. Erőgépek hiányában az ekevasak szaporításának arányában növelni kellett a vonóállatok számát is. A vonóállatok összefogásának azonban határt szabott az a tény, hogy minél több állatot fognak össze, viszonylag annál kevésbé érvényesül azok vonóereje. Amíg például kettős fogatban egy-egy állat munkájának 98,8 %-a, addig nyolcas fogatban már csak 50%-a érvényesül.

1 A talajművelés mellett igen fontos a termés kellő időben történő betakarítása is. A gabona kicséplése a szalmatermés hatalmas térfogata miatt mindig nagy munkát jelentett, s a múltban — normális körülmények között is — sokszor tavaszig is elhúzódott. A mag kiverése kézi cséppel vagy lovakkal való nyomtatással történt. Mindkét eljárásnak hátránya, hogy szaporátlan, gazdaságtalan és igen egészségtelen munka. Az első erőgép a mezőgazdaságban Az első, a mezőgazdaságban is használható erőgép, a „hordozható gőzgép", a gőzlokomobil — álló kazánnal — 1812-ben jelent meg.

2 Hazánkban az első gőzcsóplőgépet 1852-ben Kossuth Lajos és Irányi Dániel javaslatára Fehér József hozta be.

3 Az 1842-ben alakult lincolni Clayton, Shuttleworth & Co. cég gyártmánya volt és jelenleg a Mezőgazdasági Múzeumban van. A gőzlokomobil a XIX. század közepén átalakul magánjáróvá.* Clayton, Shuttleworth & Co. 1864. évi prospektusa már egy kormányszerkezettel ellátott lánc és fogaskerék hajtású kivitelt ismertet.

5 Ezek a magánjárók azonban nagy súlyuk miatt nem voltak alkalmasak a járva-szántásra, teljesítményük nagy részét az önvontatás vette igénybe. A gépi szántás problémáját részben megoldotta az ún. kétgépes vonóköteles szántás.

6 Ennek viszont igen nagy hátránya volt, hogy az egyik gép mindig üresen járt. Az egygépes kötélcsigás megoldás sem járt eredménnyel, mivel a kötélvezető dobok állandó áthelyezése körülményessé, a nagymérvű kötélsúrlódás pedig gazdaságtalanná tette a szántást.