Technikatörténeti szemle 5. (1970)

HÍREK A MŰSZAKI MÚZEUMBÓL - Karlovits Károly–Klein Pál: Plössl Simon optikai műszerei Magyarországon

KARLOVITS KÁROLY-KLEIN PÁL PLÖSSL SIMON OPTIKAI MŰSZEREI MAGYARORSZÁGON Optikai műszereink rendezése során figyeltünk fel Plössl Simon munkásságának magyar vonatkozásaira. Nem célunk a híres bécsi optikus életrajzának ismertetése, mert erről külföldön halálának 100-ik évfordulója alkalmából számos méltatás jelent meg és több kiálhtáson bemutatták munkásságát

1

. Plössl magyar vonatkozásait kívánjuk ismertetni, mert ezek az adatok az eddig megjelent idegen nyelvű közleményekből hiányoznak. Simon Plössl (1794—1868) az osztrák optikai műszeripar kiemelkedő alakja. A jelentősebb osztrák feltalálók között tartják számon

2

. 1832-ben találta fel a „dyalit"-nak nevezett távcső rendszerét

3

. Ezt a távcső lencserendszer megoldást már Kepler 1611-ben feltalálta, de találmányának gyakorlati jelentőségót nem ismerte fel és ez így Plössl újra felfedezéséig már feledésbe merült. A dyalit rendszer lényege az, hogy a távcső tulajdonképpen egy távlencse, illetve távlencse rendszer, amelynél az eredő gyújtótávolságának megfelelő elülső tárgyoldali fő sík a képsíktól számítva a távcső tárgylencséje előtt fekszik. A dyalit alkalmazásával a távcső hossza csökkenthető azáltal, hogy mechanikai hossza rövidebb, mint gyújtótávolsága. A dyalit rendszernek elsősorban a hordozható távcsöveknél van nagy jelentősége. Ennek felismerése nyomán szerkesztették Starke & Kammerer bécsi cégnél az első távlencsés geodéziai távcsövet 1903-ban. A dyaht távcső rendszer azonban 1908-ban a svájci Wild gyárban kialakított konstrukció nyomán terjedt el

4

. Magyarországon elsőként 1928-ban a Gamma Rt. gyártotta sorozatban a belsőállítású távlencsés távcsöveket a B-3 és T-3 típusú teodolitjaiban.

421 Ma már a geodéziai távcsövek túlnyomó részben távlencsés rendszerrel készülnek, mert ez előnyösebb. Plössl hírnevét nem annyira távcsövei, mint inkább mikroszkópjai tették ismertté, kortársai a legjobb mikroszkóp készítők között emlegették

5

. Mikroszkópjait minőségben csak Ernst Abbe (1840—1905) tudományos optikai számításai és tervezése alapján készült mikroszkópok múlták felül. Az első mikroszkópokat Plössl 1830 körül készítette, összecsukható háromlábú talpra szerelt kivitelben. 1850 után készült mikroszkópjait tárcsa alakú talppal készítette. Valamennyi mikroszkópja áteső, illetve ráeső fény megvilágításra alkalmas. Plössl az áteső fényt tükörrel állította elő és lyukblendén vezette át. A ráeső fény vetítésére hosszú gyújtótávú nagyítólencséket alkalmazott, de sok esetben derékszögű prizmát is iktatott közbe. Á rávilágító berendezést állítható karrendszerre szerelte fel és az a mikroszkóp talpára volt tűzhető. Állványai háromszög keresztmetszetű rudak, fogasléces tubusmozgatással. is 273