Technikatörténeti szemle 5. (1970)

HÍREK A MŰSZAKI MÚZEUMBÓL - Karlovits Károly–Klein Pál: Plössl Simon optikai műszerei Magyarországon

Az általa alkalmazott optikai lencsék megfelelnek hírnevének. Objektíveí 3—7 tagból álló sorszámozott, menetes foglalatnak. A 12,7—17 mm átmérőjű objektíveket részesítette előnyben. A lencsék achromatikus korrekciója relatív egyforma, gömbi eltérésük meglepően jó. Asztigmatikus torzításuk már lényegesen nagyobb. Ezek a jelenségek a Plössl által alkalmazott technológia következményei. Lencséit ugyanis kísérletileg határozta meg és nem előre meghatározott számítás alapján készítette azokat

6

. i Plössl az optika körébe vágó mindenfajta készüléket készített, de a távcső és mikroszkóp készítésben a maga korában utolérhetetlen volt. Kortársai a XIX. század első felének — Fraunhofer (1787—1826) után — legjobb optikusának tartották. 1830—1870 között — eddigi ismereteink szerint — olyan optikus nem működött Magyarországon, aki mikroszkópokat, vagy csillagászati távcsöveket készített volna. Nuss Antal mechanikus 1833-ban kapott Pesten működési engedélyt

7

, 1845-ben társult Faith Jánossal. A Diófa utcában létesítették közös optikai és finommechanika üzemüket

8

. Az engedély csillagászati eszközök készítésére is szólt, de nincs tudomásunk ez ideig arról, hogy mikroszkópot, vagy csillagászati távcsövet készítettek volna. Ezek után természetes, hogy a magyarországi vevők hasonló műszerek beszerzésekor a jóhírű optikust, Plösslt keresték fel Bécsben. 1840/41. tanévben Jedlik Ányos (1800— 1895) pesti egyetemi tanár egy kisebb achromatikus mikroszkópot vásárolt Plössltől 75 váltó forintért. 1847-ben vett egy nagy Plössl-féle mikroszkópot 328 pengő forintért. Vásárolt továbbá egy 60 cm-es gyújtótávolságii parallaktikus csillagászati távcsövet is

9

. Jedlik a vásárolt mikroszkópokat elsősorban optikai készülékek feloldó képességének vizsgálatára szerezte be. Jedlik ebben az időben foglalkozott optikai rácsok osztására alkalmas osztógép készítésével, számos optikai rácsot készített színképelemzési célra, először fémtükörre, később pedig üvegre karcolta azokat gépével. Megjegyezzük, hogy Plössl is készített optikai rácsokat, de minőségben Jedliket túlszárnyalni nem tudta

10

. Plössl legjelentősebb magyarországi szállítása — többek között — a bicskei csillagvizsgáló műszerei voltak 1847-ben. Nagy Károly (1797—1868) matematikus és csillag ÉLSZ, HZ MTA tagja, a nagy ismeretanyaggal rendelkező természettudós, Bicskén magán-csillagvizsgálót létesített. Külföldi tanulmányútjai alkalmával (Franciaország, Belgium, Anglia, USA) korának minden nevezetes csillagvizsgáló intézetét meglátogatta tapasztalatgyűjtés céljából. Ismerte a kor jelentősebb optikusainak munkáit, s ennek alapján a Bicskén épülő obszervatóriuma részére Plösstől szerzett be három csillagászati távcsövet és hozzájuk tartozó egyéb műszereket. A csillagvizsgáló rövid ideig működött, mert Nagy Károlyt 1849-ben politikai okból letartóztatták és hamarosan külföldi emigrációba vonult. Csillagvizsgálóját leszerelték, s műszereit — az ugyancsak 1849-ben elpusztult Uránia Csillagvizsgáló műszereivel együtt — a pesti egyetemre szállították. Itt egy nedves, ablaktalan, szűk helyiségbe rakták, ahol rozsdásan, törötten hevertek, ahonnan később nagyrészük elkallódott (1872)

11

. Plössl optikai műszereit cégjelzéssel látta el. A megtalált darabokon kétféle cégjelzés látható. írott betűkkel: „Plössl in Wien". Ezt a cégjelzést általában a kisebb műszereken (mikroszkóp, távcső, stb.) alkalmazta. Nyomtatott betűkkel: „Plcessl in Wien". Ezt általában csillagászati távcsövein találjuk.