Technikatörténeti szemle 5. (1970)

KÖZLEMÉNYEK - Tirscher László: A Láng Gépgyár gőzturbinagyártásának története

átvették és a leszállított második tengely sohasem került beszerelésre, bár azt tartalékképpen kifizették. Az öntöttvas fentnevezett tulajdonsága miatt a turbinaház szerkezetét is meg keUett változtatni azzal, hogy azt a függőleges síkban is osztották, és annak a nagy hőmérsékletű gőzzel érintkező részét acélöntvényből készítették. Csupán a 250 C°nál alacsonyabb hőmérsékletű gőzzel érintkező részét hagyták meg öntöttvasból. A turbinákat elszállításuk előtt ki is kellett próbálni. Ez rendesen a turbina üresjárási próbájából (a nyugodt járásról való ellenőrzéshez), a szabályozó-berendezés és a biztonsági túlfbrdulati leáUítókészülék helyes működésének a kipróbálásából áUt. A gyári gőzkazántelep korlátozott gőzfejlesztő képessége miatt csak az 500 LE-nél kisebb teljesítőképességű turbinákat lehetett teljes terheléssel kipróbálni. Az 1930—33. évek közötti általános gazdasági világválság a licenciát adó Escher— Wyss cégnél olyan állapotokat idézett elő, hogy nem mutatkozott sok remény turbina-szerkezeteinek az általános haladás által megkövetelt eredményes és hatásos továbbfejlesztésére. Főleg ennek hatására a Zoelly-szindikátus feloszlását határozta el. így az eddig sok sikert hozott licencia-szerződés, — amelynek folyamán a gyárban 271 db 2,5-től 37 000 lóerőig terjedő különböző teljesítőképességű turbina készült összesen 650 000 LE 480 000 kW/teljesítménnyel, — lassan értelmetlennek és úgyszólván megszűntnek volt tekinthető. Szerenesés körülmények közre játszása következtében hamarosan sikerült új licencia megszerzésére lehetőséget találni a világhírű Brown-Boveri és Tsa, badeni (Svájc) cég személyéhen, amellyel a gyár 1935. febr. 15-én kötött 10 évre szóló licencia-szerződést aránylag kedvező feltételek mellett. Ennek az volt az egyetlen hibája, hogy csak Magyarország területére vonatkozó szállításokra volt érvényes, de így is a Láng-gyári turbinagyártás hatalmas fellendülését hozta magával. Ez a II. világháború kitöréséig már nagyszámú, különböző nagyságú és kivitelű turbina szállítására vezetett. Ez idő alatt készültek BBC-kivitelben a gyárban eddig legnagyobb teljesítőképességű 32 000 kilowattos (43 500 lőerős) 3000 percfordulatú turbinák első példányai is, amelyeket a további évek folyamán összesen 28, majdnem azonos nagyságú és típusú gép szállítása követett. A BBC-turbina belső szerkezete sokban különbözött az eddig gyártott Zoellyturbináétól. Elmaradt a sok gondot és bizonytalanságot jelentő vezetőkerókgyártás, valamint a vékony nagy átmérőjű járókerekek gyártása és a tengelyre való szoros felhúzása, ezáltal az egész gyártási technológia sokkal egyszerűbbé és egyöntetűbbé vált. Az áUó- és forgórész készítése viszonylagosan egyszerűbbé vált: kisebb átmérőjű, a vezető- és járólapátok felvételére szolgáló körbenfutó csatornákkal ellátott belső és külső forgási felületek viszonylagosan egyszerű megmunkálásából állott. Ellenben sokkal több nyomásfokozata miatt lényegesen több, de egyszerűbb vezető- és járólapát kellett hozzá. Utóbbiakat azonban nem kellett behelyezésük után a minden egyes járólapáthoz hozzászegecselt fedőbandázzsal ellátni. A fordulatszám- és teljesítmény-szabályozás mindenféle rudazat nélküli, centrifugái-szabályozó hatása alatti olajjal működtetett fuvókacsoport-szabályozás lett. Mivel az új licencia tárgyát képező turbinatípus reakciós, tehát az eddig gyártott akciós Zoelly-turbináéval teljesen ellentétes volt, az üzemnek újból új gyártási technológiákat kellett megtanulnia, amiben a BBC-vállalat igen hathatós segítséget nyújtott. Ezek között a legjelentősebb és legkeményebb a turbina-forgórésztestek több darabból való összehegesztése volt, ami a BBC akkori kizárólagos világszabadalmát képezte, és vastag testű átmenő tengelyek helyett a járólapát felvételére forgási egyenszilárdságú, jól átkovácsolható, kisebb acól-tárcsaelemekből