Technikatörténeti szemle 5. (1970)

KÖZLEMÉNYEK - Tirscher László: A Láng Gépgyár gőzturbinagyártásának története

TIRSCHBR LÁSZLÓ A LÁNG GÉPGYÁR GŐZTURBINAGYÁRTÁSÁNAK TÖRTÉNETE 1968. év április havában a Láng Gépgyár vezetősége és dolgozói a nyugdíjasokkal együtt bensőséges, és díszes ünnepség keretében emlékezett meg az üzem 1868-ban történt, 100 év előtti alapításáról. É száz esztendő utóbbi, majdnem kétharmad részét a gőzturbinagyártás töltötte ki és a gyár egyik legfontosabb ágazatát képezte. A magyar műszaki világ érdeklődésére tarthat számot a gyártás kezdetének, fejlődésének és növekedésének alább következő rövid története. A tizenkilencedik század végével az Angliából 100 évvel korábban elindult dugattyús gőzgépek elérték fejlődésük felső határát. A gyorsan tért hódító villamosenergia-átvitel áramtermelő generátorainak, valamint az egyre nagyobb hajóegységekre törekvő tengeri hajózás gépeinek hajtására a gőzgépeknél tökéletesebb és nagyobb teljesítőképességű hajtógépek váltak szükségessé. Ezt a növekvő igényt ebben az időben a svéd De Laval (1883) és az angol C. A. Parsons (1884) találmányai alapján a gőzturbina lett hivatva kielégíteni. Ekkor kezdődik a gőzturbinák kifejlesztése, nagy teljesítőképességű, üzembiztos és gazdaságos erőgépekké. Azok az előnyök, amelyeket a gőzturbina alapelve magában foglal, a következők: egyszerűség, a nagy forgási sebesség, az ide-oda mozgó tömegek elmaradása, ezek következtében a gőzgéppel szembeni lényegesen kisebb fajlagos anyag- és helyszükséglete már kis egységeknél is viszonylagosan kisebb előállítási költsége, kevés kezelési- és karbantartási igénye, továbbá az a körülmény, hogy a rajta átáramló gőz nem érintkezik és keveredik kenőolajjal stb. Ezek az előnyök nagy lépésekkel siettették a gőzturbinák kifejlesztését, az 1900-as évektől kezdve pedig fokozatosan ki is szorították a.dugattyús gőzgépeket eddigi monopohsztikus helyzetükből. A körülmények hatására határozták el magukat az akkori Láng Gépgyár vezetői — az alapító Láng László és fia, Láng Gusztáv —, hogy az addig már közel 35 éves múltra visszatekintő eredményes gőzgépgyártási programjukat kibővítik a gőzturbina gyártással. Az 1900-as évek elején azonban még mindez igen sok szerkesztési és kísérletezési munkával (és kockázattal) járt, amit az aránylag csekély saját tőkével rendelkező, akkor még tisztára családi alapon működő vállalat nem tudott magáravállalni. Ezért úgy határoztak, hogy működésüket külföldről szerzett gyártási engedély (hcencia) alapján kezdik meg. Sikerült az ún. Zoelly-szindikátussal érintkezésbe lépniük, amely a svájci Escher-Wyss-gépgyár vezetője, H. Zoelly szabadalmai és szerkezete szerinti akciós gőzturbina további fejlesztése céljára alakult és tagjai az előbbin kívül az Esseni Krupp-gyár, a Brémai Eszak-német Gépgyár,, a Berlini Siemens—Schuckert-gyár. és az Augsburg-Nürnbergi Gépgyár (a MÁN) 14* 211