Technikatörténeti szemle 5. (1970)

KÖZLEMÉNYEK - Szűcs Ernő–Minárovics János–Tarján Rezső: Az első magyar benzinmotoros tűzoltófecskendő

toros fecskendő segítségével tűzoltásra és öntözésre elegendő vizet nyerhettek. A csőkút fedett állapotában a közlekedésre nézve nem képezett akadályt, mert fedőlapja az úttest szintjével egybeesett. Ennek leemelése után a cső felső végén alkalmazott anyacsavar segítségével szerelték fel a szívótömlőt. 1901 végén már 15 ilyen csőkút volt a városban. Ezeknek a csőkutaknak az üzemeltetéséhez rendelték meg a benzinmotoros szert, kikötve, hogy a szivattyú 7—9 méter vacuum meUett működjön és bármelyik csőkútból fel tudja venni a vizet. Ezért választotta Kőhler a becsiszolt ércdugattyús megoldást. A szivattyú szerkezetet a gyártó 15 légkör nyomással próbálta ki. A szívóképesség vizsgálatakor a „vacuuméter" 9,1 méter vízoszlop értéket mutatott. Kassán az átadáskor természetesen működési próbát is tartottak. Ennek során a fecskendő teljesítményét, a sugártávot, a szívóképességet mérték. A dugattyúk percenként 56 löketet tettek meg és ugyanakkor 240 liter vizet szállítottak. A sugártáv 34—38 méter volt. A kassai színház felső erkélyére szerelt sugár még igen hatásosnak mutatkozott, a kupolán túl 45 méter magasságba hatolt fel. Bevált a fecskendő a csőkutak tűzoltói vízforrásként történő felhasználásánál is. A tűzoltófecskendő ára a szerelvényekkel (tömlő, tömlőorsó stb.) együtt 7005 koronába került. Akkoriban egy kocsifecskendő ára kb. 2000 korona volt, az első magyar gyártmányú gőzfecskendő pedig 1876-ban 8000 forintba (16 000 korona) került. A benzinmotoros fecskendő ezzel hazánkban is megkezdte térhódítását. Ki kell emelnünk azt a körülményt, hogy az első lófogatú benzinmotoros szer minden része hazai gyártmány volt és azt, hogy gyors indítása miatt jobban megfelelt tűzoltási célra, mint a korábban használt külföldi tűzoltó szerek. A Kőhler tűzoltószergyár 1904-ben Szeged, 1907-ben Pécs, 1908-ban Újpest részére gyártott lófogatú benzinmotoros szert. A két utóbbi már 10 lóerős 2 hengeres Csonka motorral készült. A lófogatú benzinmotoros szerek a tűzoltói gyakorlatban, akárcsak a gőzfecskendők, nem voltak hosszú életűek, a gépjárómű-fecskendők ugyanis alig több mint egy évtized alatt kiszorították őket a használatból. A budapesti Önkéntes Tűzoltó Testület 1903-ban, Európában az elsők között szerzett be benzinmotoros gépjáróműfecskendőt. Nagy szolgálatokat tettek az akkori tüzek leküzdésében, elősegítették az emberi erő pótlását, egyszerűbbé és gazdaságosabbá tették a tűzoltást és előbbre vitték a tűzoltóság műszaki fejlődését. 1 Prof. Freytag: Die Explosionsmaschinen auf der Millenniums-Landesausstellung in Budapest, 1896. = Zeitschrift des Vereines Deutscher Ingenieure 1897. marc. 27. 357-363. p. 2 Az első hazai benzinmotoros fecskendő. = Elet és Vagyon, 1901. november 15. 155-156. p. 3 Grether benzinmotor fecskendője. = Tűzoltó Közlöny, 1896 jan. 8. p. 4 Tarján Rezső: A yízipuskától a centrifugál szivattyúig. Budapest, 1964. 5 Jelentés a Kassai Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1901. évi működéséről. Kassa, 1902.