Technikatörténeti szemle 5. (1970)
KÖZLEMÉNYEK - Károlyi Zsigmond: Vásárhelyi Pál, a Tisza szabályozás tervezője és az Al-Duna szabályozás úttörője
lye azonban nem vállalta, a „budai Ganz-féle öntőműhelyben" pedig a hibás mérések miatt nem megfelelő méretűt készítettek. Az István Malomnak közben decemberre elkészült saját öntőműhelye, ahol is az üzem saját gépésze, Schável pótolni tudta a hiányt. Négy hónapi szünet után 1849. január 15-én veszi kezdetét az újbóli üzemelés. Alig néhány hetes működés után ismételt géptörés miatt, megint négy hetet áll az üzem. A sok állás és berendezés javítás lecsökkenti az amúgyis kevés forgótőkét, ráadásul jelentősebb kölcsönt csak 1849. júniusra sikerül szerezni, de ekkor már a hadihelyzet miatt nagyobb nyersanyagvásárlást nem lehetett végrehajtani. Sőt, július 5-én a meglevő készletből 230 q lisztet készpénzért, 770 mázsa terméket pedig (lisztet és darát) hitelbe kellett az orosz seregnek kiszolgáltatni. 1849. augusztus 2-án, a cári orosz seregek Debrecenbe történő második bevonulása pedig nemcsak a készárú és nyersanyag készletben okoz kárt, hanem pl. a katonák a raktározás céljait szolgáló fabarakokat szétbontják, elhordják és eltüzelik. Jellemző, hogy a malom által közvetlenül az orosz seregeknek megőrölt minden mázsa liszt után az üzem követeléséből 16 ezüst krajcárt levonnak, s az így fennmaradó aktívának is csak egy részét kapja meg a vállalat készpénzben, s a további 13 722 pengő forintnyi követelésről csak 5 %-kal kamatozó kötelezvényt kap az üzem, holott ő maga a felvett kölcsönei után sokkal magasabb kamatot fizet 9 . A szabadságharc bukása utáni önkényuralom, ha nem is olyan formában, mint ahogy az 1848-ban fellendülő önálló magyar textilipart megsemmisíti, tehát nem közvetlenül, de közvetett módszerekkel a malomiparnak, s azon belül a debreceni István Malomnak is sok nehézséget okozott. A fokozott elnyomás alá kerülő országban általános jelenség ugyanis a tőkeszegénység. Alig jön létre önálló magyar pénzintézet (1850-ben 36, 10 év múlva 1860-ban csak kettővel több, 38 takarékpénztár van az országban) az osztrák jegybankok pedig szűkre szabják a nyújtandó hitelkeretet 10 . Sok nehézség után, újabb részvények kibocsájtásával 1857 —58-ra sikerül az elégtelennek bizonyuló 81 200 Ft-os kezdő részvénytőkét 194 000 Ft-ra emelni, s 1857 után megkezdődhet a malom életének második periódusa, az „újjászületés". Az 1857—62 között eltelt időszak technikailag jelentősebb újítást nem hoz ugyan, de Csanak József és Váradi Szabó Lajos (mindketten debreceni kereskedők) vezetésével az üzem kikerül első nagy válságából. 1862-ben a londoni világkiállításon lisztjének és dara készítményeinek minőségéért együttesen 2 aranyérmet is nyer 11 . Ezzel az üzem nem kismértékben járult hozzá a világpiac kapujának kinyitásához, mert a már említett kiállításon elért magyar malmi sikerek tették ismertté a világ előtt a magyar liszt kiváló minőségét, s például 1862 után Londonban a világpiaci árnál 4 schillinggel túlfizetve is szívesen vásárolták a kiváló minőségű magyar lisztet 12 . A londoni sikert egy éven belül újabb három kitüntetés követte (Debrecen, Budapest, Hamburg), amelyek az üzemnek jó hírnevet szereztek. 1865-re annyira javulnak az eladási lehetőségek, hogy a részvényesek Pékár Imre (a róla elnevezett lisztpróba feltalálója) üzem mérnök javaslatára a kőjáratokat és kőpadokat a Lesdorfi Escher Myse-féle gyárral átalakíttatják, s ezzel az évi kapacitást 75 — 80 000 q-ra emelik. A piac bővülés azonban jóval nagyobb eladást tett volna lehetővé. Ugyanakkor az 1863 —1869. évek között a vállalat olyannyira nyereséges volt, hogy a részvények után kifizetett osztalék évenként 30 — 50%-os volt 13 . Ez a siker az újabb befektetéstől 1862-ben még elzárkózó részvényeseket arra indítja, hogy hozzájáruljanak a telephelyen egy újabb malomépület emeléséhez és ennek fedezésére 1851 db új részvény kibocsátásához, ami a részvénytőkét 370 000 forintra, a kapacitást pedig évi 190 000 mázsára emeli.
