Technikatörténeti szemle 5. (1970)

KÖZLEMÉNYEK - Horváth Tibor: Jedlik Ányos villamfeszítői mai szemmel

Két ilyen készüléket épített, amelyek közül a kisebb telep (4. ábra) négy vízszintesen álló csöves villamszedőből állt, a nagyobbat (5. ábra) nyolc álló villamszedő alkotta. A kisebb telep négy villamszedője váltogatva ellentétes polaritással töltődött fel, majd a villamszedők szintén váltogatva ellenkező irányban elfordultak és érintkeztek. A nagyobb telep minden oszlopának felső vége azonos polaritású, az oszlopok közepén levő karok azonban úgy voltak bekötve, hogy az 5. ábrán elöl levő karok közül a balról második és negyedik, hátul pedig az első és a harmadik a villamszedő felső végéhez, a többi kar pedig a villamszedők alsó végéhez volt kapcsolva. Feltöltés után az oszlopok a karokkal együtt ugyancsak váltogatva ellentétes irányban elfordultak és ezzel sorba kapcsolták a villamszedőket. A nagyobbik (8 elemes) telepet Jedlik később két négyelemes telepre bontotta ós 1879hen ezt ismertette. A csöves villamszedőkkel elért átütési távolságokra nincsenek egyértelmű adataink. Biztos, hogy a 4 elemes kisebb teleppel sikerült 42 cm-es kisülést létrehozni, a 8 elemes teleppel kapcsolatban azonban csak feltételezhetjük, hogy ennek kétszeresét is elérték. Jedlik csak 24 hüvelyk azaz 63,2 cm hosszú szikrákról számol be. Ettől függetlenül azonban biztos, hogy ezek a készülékek többszáz kV feszültséget hoztak létre. A csöves villamszedők jelentőségét nem is a feszültség nagysága adja, hanem a feszültségsokszorozás elve, amit Jedlik a kortársait mintegy 15 évvel megelőzve először írt le, és a nagyobb energiasűrűségű kondenzátor elkészítése, ami utána csak 20 évvel később sikerült. 1 Marum, M. : Description d'une trés grande machine électrique. Enschede, Harlem, Bd. 1-3 (1785-1795) 2 Jedlik Á. : Leydeni palackok láncolata. Magyar Orvosok és Természetvizsgálók nagygyűléseinek Munkálatai IX. (1864) 338-347 3 Az idézetekben szögletes zárójelben a [szerző megjegyzései] találhatók, a kerek zárójelek az idézetben is (zárójelben levő eredeti megjegyzések). 4 Jedlik Á.: Leydeni.,. .(L. 2. lábjegyzet). 5 Ferenczy V. : Jedlik Ányos István élete és alkotásai. A pannonhalmai Szt. Benedekrend győri Czuczor Gergely gimnáziumának Értesítői, Győr, 1936., 1938., 1939. (Jedlik munkásságának legrészletesebb leírása.) 6 Winkelmann: Handbuch der Physik. IV. köt. 1905. 39. o. 7 Verebély L.: Villamos erőátvitel 1. kötet. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1960. 8 Jedlik A.: Csöves villamszedő. M. Orv. és Term. XII. (Í968) 338 - 343. 9 Jedlik Á.: Csöves villamszedő. (L. 8. lábjegyzet.) 10 Jedlik A.: Leydeni. . .(1., 2. lábjegyzet.) 11 Jedlik Á.: A csöves villamszedők láncolatáról. M. Orv. és Term. XX. (1880) 248-252. 12 Jedlik Á.: Über Ketten aus Röhren bestehender Electricitátsrecipienten. Repertórium für Experimenthalphysik und phys. Technik. Herausgeg. von Dr. Phil Carl in München. Bd. 18 (1882) 33-45.