Technikatörténeti szemle 5. (1970)

KÖZLEMÉNYEK - Winkler László: A magyar repülőtechnika 50 éve (1916–1966) (II. rész)

43. ábra. Asboth Oszkár AH-4 Helicoptere (1930) sok között. Felsőszárnyának nyilazása az első ülésből könnyű kilépést biztosított.. A gép adatai: f :8,8 m, h:7,28 m, m:2,5 m, F:20,5 m

2

, Gü:570 kg, Gr:890 kg, Smax: 195 km/ó. Slesz: 80 km/ó. Osztrák jelzéssel -épült: OE-TAW. Ausztria német megszállása után Lampich Árpád hazatért ós előbb a MÁVAG, majd a Győri Vagongyár repülőosztályán, később egészen haláláig (1956) az esztergomi Sportrepülőgép-gyárban fejtett ki értékes tevékenységet. Sajnálatos, hogy a kitűnő tehetségű tervező, akinek konstrukcióiról munkásságának helyein még számtalan modell tanúskodik, nem tudta elgondolásait maradéktalanul megvalósítani. Nem lenne teljes a beszámoló, ha nem emlékeznénk meg a 30-as évek elején Gödöllőn az Icarus iskola részére tervezett és gyártott fémépítésű gyakorló vitorlázó gépéről (LS-16), amely azonban újszerű megoldásai miatt, hasonlóan az L-9 típusú gépeihez, nem kapott alkalmassági engedélyt. Ez jelentette az első ilyen jellegű próbálkozást ebben a kategóriában is hazánkban. A 30-as évek magyar repülőtechnikai alkotásaiból meg kell említeni azokat a kiemelkedő egyéni konstrukciókat, amelyekből repülőipari gyártás fejlődhetett volna ki. Asboth Oszkár AH-1, AH-2, AH-3 és AH-4 típusú kísérleti helikopterei 1928 — 30 között végzett sikeres repülésekkel messze megelőzték a külföldet. Később a helikopterek más elven fejlődtek. Elrendezésük, mint a már ismertetett P.K.Z. gépnél egymás fölött forgó merev fa emelőcsavarok 120 LE-s motorral. Adatai: rotorátmérő: 4,35 m, Gü: 400 kg, Gr: 530 kg. Rotorfordulat: 600/perc, max. emelkedés: 4 m/mp.