Technikatörténeti szemle 5. (1970)

KÖZLEMÉNYEK - Winkler László: A magyar repülőtechnika 50 éve (1916–1966) (II. rész)

44. ábra. Bánhídi Antal „Csikó" iskola-, műrepülő- és túragép (1937) Időrendben Bánhídi Antal gépészmérnök konstrukciós tevékenysége a következő: Bánhídi „Csikó", kétüléses, kétfedelű iskolarepülőgép Siemens SH-14/a 140 LE-s motorral. Ez a repülőgép a Gerlék továbbfejlesztésének tekinthető, erősebb motorral és ennek megfelelően megerősített és áramvonalazott szerkezettel. A gép a Fővárosi Autóbusz Üzem műhelyében épült. Jó tulajdonságú, kiváló iskolagép és műrepülőgép volt, amely újjáépítve 1949-ig részt vett a sport repülésben. Adatai f:8,98 m, h:7,26 m, m:2,73 m, F:21,7 m, Gü:550 kg, Gr: 800 kg, Smax: 192 km/ó S:175 km/ó, Slesz: 80 km/ó, csúcsmagasság: 5000 m. Emelkedés: 1000 m-re 4 perc. Bánhídi „Bogár" 40 LE-s könnyű repülőgép. Együléses, alsó —felső huzalmerevítésű szárny-szerkezettel; Ennek a gépnek a tervezése 1933-ban történt az Amerikában szerzett tapasztalatok alapján. (Bánhídi Antal 1931-ben részt vett Amerikában Endresz György óceánrepülésének előkészítésében.) Megépítésére megfelelő motor és anyagi lehetőségek hiányában nem kerülhetett sor. Bánhídi „Paprika" műrepülőgép 240 LE-s GR „Titán" motorhoz. A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület ajándékba kapott motorjához tervezett együléses műrepülőgép építésére nem került sor, a konstrukció részletes adatai nem ismeretesek. Bánhídi kétüléses iskolarepülőgép. Az 1938-ban kiírt Légügyi Hivatali tervpályázatra készült, részlettervei és kivitelezése azonban nem valósult meg. Az 1938. évben kiírt iskolarepülőgép tervpályázatot Fábián András „Levente" típusú iskolarepülőgépe nyerte, Varga László „Káplár "-ja és a műegyetemi M-25 „Nebuló" előtt. A „Levente" első példányai a Győri Vagongyár repülőüzemében ópültek, amely ebben az időben F-W 58, WM-21 és Me-109 gépeket gyártott. Később a gyártás az Uhri-cég repülőgép építő részlegéhez került át, ahol a típusból kis sorozat készült.