Technikatörténeti szemle 5. (1970)

TANULMÁNYOK - Makkai László: Nagyüzem és gépesítés az ókorban

TANULMÁNYOK MAKKAI LÁSZLÓ NAGYÜZEM ÉS GÉPESÍTÉS AZ ÓKORBAN A hadsereg története bármi másnál szemléletesebben kiemeli a termelőerők és a társadalmi viszonyok összefüggéséről alkotott szemléletünk helyességét. Egyáltalában a hadsereg fontos a gazdasági fejlődós szempontjából. Pl. a bér először a hadseregben fejlődik ki teljesen az ókoriaknál. . . Ugyanígy itt van a gépi berendezés első nagybani alkalmazása. . . Marx 1857. szept. 25-i levele Engelshez. Marx-Engels: Válogatott levelek (Budapest 1950. 180. 1.) Nagyüzem és gépesítés szoros összefüggése magátólértetődőnek tetszik. E dolog azonban mégsem olyan egyszerű, mint amilyennek első megközelítésben vélhetjük. Létezhetik „nagyüzem" gépesítés nélkül, amilyen pl. a kéziszerszámokkal dolgozó bérmunkásokat egy üzemben összefogó manufaktúra volt, amennyiben nagyüzemnek sok azonos, vagy esetleg többféle, de egymást kiegészítő munkát közösen végző ember együttesét tekintjük. Hasonlóképpen elképzelhető, sőt van is „gépesített" kisüzem, pl. a kisiparos szabó villanyvarrógéppel felszerelt műhelye, noha a gépi munkaeszközt nem az az üzem állítja elő, amelyik használja. Ezek az esetek azonban az általános technikai-gazdasági fejlődésben periférikusnak minősülnek. Igazi nagyüzem csak az, amelyikben kisüzemileg előállíthatatlan és használhatatlan munkaeszközt (azaz: gépet) szolgál ki a dolgozó. A nagyüzem előfeltétele tehát a gépesítés, a gépesítésnek viszont az, hogy legyenek olyan dolgozók, akiknek nincs lehetőségük önálló kisüzemet fenntartani s ezért kénytelenek nagyüzemben dolgozni. A munkaeszköz és a munkaerő e dialektikus kölcsönviszonyában azonban a munkaeszköz az elsődleges, a kezdeményező: ha a dolgozót gazdaságon kívüli vagy akár gazdasági kényszer fosztotta meg kéziszerszámától s ezzel kisüzemétől, a kényszer megszűnésével mindaddig heiyreállhat a kisüzem, amíg a nagyüzemi munkaeszköz nagyobb termelékenysége nem teszi lluzórikussá a kisüzem létét. Ezért hullott szét időről-időre a manufaktúra a történelem folyamán kisüzemekre, amíg a kéziszerszám versenyezhetett a géppel. A gépesített kisüzem viszont már csak azért is másodlagos jelenség, mert a gépet magát a kisüzem belső erőből nem képes előállítani, hanem kívülről kapja. Minden későbbi félreértés elkerülése végett meg kell határoznunk azt is, hogy mit értünk kisüzem alatt. Itt annak klasszikus formáját, a családi üzemet vesszük tipikusnak: olyan munkaegyüttest, amely a szülők és gyermekeik munkaerejével maga állítja elő és használja munkaeszközeit. Ez az üzemtípus történetileg a neolitikus parasztcsaládban valósult meg először, amelyet emberi izomerővel kezelt