Technikatörténeti szemle 4. (1967)

TANULMÁNYOK - Endrei Walter: A többszerszámos munkagép

Egy 1385

j

beli adat 480 orsós gép előfordulását tanúsítja.

38 Méltatását korábbi dolgozataink adják, viszont keletkezését időközben tovább elemeztük.

39 Itt is a gép elvének keleti eredetére terelődik a gyanú. Maga a selyemipar teljes felszerelésével Kínából került Európába, a szerszámok zöme Kínában ma is kimutatható. Igen ám, de vízzel hajtott nincs köztük. Viszont éppen a kritikus időszakból, 1313-ból idéz Needham egy vízikerék által hajtott textilgépet.

40 Más néprajzi adatok is a sok orsós fonás, sodrás és csévélés keleti eredete mellett szólnak. Kína északnyugati tartományaiban máig is ismeretes egy selyemcérnázási módszer, melynek segítségével egyszerre 1,2 kis fémorsót pörgetnek és melynek állványa a Tien kung kai vu (1634) felvetőállványával azonosítható, tehát ősi szerszámnak tekinthető.

41 Hasonló berendezés pamutfonásra való alkalmazását bizonyítja Hőmmel.

42 A gyapjúcérnázást Tibetben oldották meg 4—5 orsóval,

43 a motollálást Japánban. Csakhogy bonyolultabb szerszámokról is van tudomásunk. Kínában 3—5 orsós lábhajtású fonó- és cérnázókerék létezik, melynek primitív változatai KisÁzsiáig felbukkannak. Azonban a párizsi és londoni múzeumokban őrzött ázsiai cérnázó motollák járnak legközelebb a luceai selyemmalomhoz. Ezek kézzel hajtott csévélőkerekek 8—16 orsóval; a csévékről lehúzott fonalakat egyesítik, megsodorják és egy — a filatoriumhoz hasonló — motollára tekerik. Egy indiai példány az orsók és a motolla közös hajtása révén már a filatórium legfontosabb működési elvét is megvalósítja.

44 Felmerülhetne annak lehetősége, hogy ezek a szerszámok aselyemfilatórium elkorcsosult alakjai „gesunkenes Kulturgut", ha nem tudnánk — szinte hézagmentesen —• nyomon követni ennek elterjedését: Magyarországon túl, kele^ tebbre soha nem jutott.

45 A Kis-Ázsiától Kínáig terjedő elszórt néprajzi anyagot lényegtelennek tekinthetnénk. Lucca viszont Szicíliából vette át a 11—12. század során selyemkultúráját, tehát közvetlen kapcsolatban állt az arab technikával, melynek közvetítő szerepét nem kell hangsúlyozni. Alig tévedünk, ha egy kezdetleges többorsós eljárás átvételét tételezzük fel. Az első soTcszerszámos gép a textiliparban keletkezett tehát. Nem kellene erre szót vesztegetni — hiszen a többszerszámos gépek közt is akad ilyen példa 38 Roover, M., Die Luccheser Seidenindustrie. Ciba-Rundschau 92. (1950.) 39 Endrei W., Az óbudai filatórium. MTA Műszaki Osztályközlemények (1958), továbbá: Fonó- és szövő technikák fejlődése a középkortól az ipari forradalomig. (Kézirat, 1959) 57—60. 40 Needham, J., L'unité de la science: L'apport indispensable de l'Asie. Archives Internat. d'Histoires des Sciences, 2, 7 (1949): „ ... il en existe une reproduction dans le Nung chu de 1913 ou sette roue a mérne été utilisée pour actionner des machines textiles." A szőbanforgó mű hozzáférhetetlen számunkra. 41 Rendkívüli fontossága miatt Montell ismertetését szószerint adjuk: „[The spindles] are suspended from a high horizontal frame, while the threads are carefully ruled off their spools and run to a pole some 100 m away. From there they are run back to the frame and cut off where upon these ends, too, are tied on to similar spindles and laid over the frame. All the spindles are now sat in rapid rotation with the aid of two twisting boards, i. e. leather-clad pieces of wood." Montell, G., Spinning Tools and Spinning Methods in Asia. (Stockholm, 1941) 120. 42 Hőmmel, R. P., China at work. (New York, 1937). Idézi Montell. 43 Heber, A. R., In Himalayan Tibet. (London, 1926). „A much quicker way to get on with twisting is to attach the wool to hooks on the roof from which the spindles are suspended. Then sitting on the ground with four or more spindles in a row each in turn may be given a twist

..." 44 Schwarz, Der Haspel. Ciba-Rundschau. 45 Endrei W., Óbudai filatórium.