Technikatörténeti szemle 4. (1967)

TANULMÁNYOK - Endrei Walter: A többszerszámos munkagép

7. ábra. Fogasléc alkalmazása az ókorban, 14. századi Heron kézirat (kalló) —, ha a soron következők nem lennének ugyancsak textilipari találmányok. A textilipari technológiában sok kis energiaigényű, viszonylag könnyen gépesíthető, monoton ismétlésekkel jellemezhető művelet van. Az ipar termékei az élelmiszerek után a legfontosabb fogyasztási kategóriát képviselik, könnyen szállíthatók és nem romlandók, tehát piacuk könnyen kiterjeszthető. A gépesítés okozta többtermelés ennek folytán nem bukik el értékesítési gondokon, a találmány eszmei és anyagi amortizációja biztosítva van. Nem meglepő, hogy már Leonardo da Vinci vázlatai között is egész sor sokszerszámos textilipari gépet találunk/

16 Közismert 4-orsós rokkája, a szakirodalomban alig találkozunk viszont nyíró-, 5 pályás bolyhozó-, 5-—6 fejes tompnyíró-, 15 orsós kötélverőgépével.

47 De a Codex Atlanticus rajzai nem fejtettek ki semmilyen hatást a tényleges fejlődésre. A következő realizált sokszerszámos gép mégis újból a textilipar területén tűnik fel és Leonardo egyik ötletét valósítja meg szerényebb keretek között. Ez a megoldás, a bolyhozógép, angol nevén a gig-mill.

48 Ennél elmosódik a sokszerszámos jelleg, mert a kézi kártlapok tenyérnyi felületét egy vagy több dob palástján hatalmas méretű összefüggő munkamezővé terjesztik ki. Ennek hatékonysága elérte a kézimunka 100-»zorosát és első volt a textilipari gépek 46 Strobino, G., Leonardo da Vinci e la meccanica tessile. (Milánó, 1953). 47 Uo. 20—21. (rokka), 51—58. (bolyhozó), 68—73. (nyíró), 86—89. (kötélverő, 90—94. (tompnyíró). Ezzel nem állítjuk azt, hogy Leonardo rajzai közt nem akadna többszerszámos, más szakmába vágó gép, mint pl. 4 pár köves őrlőmalma. Cod. Atlant. F 304 V. B. Rekonstrukciója a milánói múzeumban látható.