Technikatörténeti szemle 4. (1967)
TANULMÁNYOK - Balogh Arthúr: Diesel Magyarországon
Diesel egyik munkájában (Die Entstehung.des Dieselmotors), ahol válaszolt az őt ért támadásokra, mert végeredményben a gyakorlati motor sok tekintetben eltért az általa tervezettől, a motor kialakulását a következő két periódusra osztotta: Entstehungszeit, amely 1893-tól 1897-ig terjedt. Ebben az volt a legfontosabb, hogy a Diesel által számításba vett szénporról (mint tüzelőanyagról) áttértek a folyékony tüzelőanyag alkalmazására és a motor hűtését is bevezették. Ezt követte az Entwicklungszeit, amely 1897-től 1899-ig tartott és az addig csak üzemképes motort megfelelő átalakításokkal üzembiztossá tették. A Diesel-motor tehát 6 évi kitartó munka eredménye volt. A fejlődés ezen hosszú útja tehát az üzembiztos motor megszerkesztéséig és gyártásig szak- és pénzügyi körökben némi bizalmatlanságot okozott, amelyet csak nehéz és fáradságos felvilágosító munkával lehetett évek múlva teljesen kiküszöbölni. Ennek érdekében Diesel különböző helyeken tartott előadásokat, amire Epperlein Oszkár a párizsi világkiállítás alkalmával (1900) hívta fel a figyelmét és ajánlotta, hogy ezeket az előadásokat minél előbb tartsa meg, mert a keletkező vita csak kedvezhet az ügynek. A Diesel-motor története hazánkban 1897-ben, az augsburgi kísérletek után Diesel arra gondolt, hogy AusztriaMagyarországon olyan részvénytársaságot kellene alakítani, amely további gyártási licencek kiadására lenne felhatalmazva. E célra dr. Klemperer Ferenc bécsi lakost szemelte ki, akinek a pénzintézetekkel jó kapcsolatai voltak. 1898. május 28-án egy előzetes szerződés megkötésére került sor. Lényegében tehát egy Diesel-motor részvénytársaság megalakításáról volt szó, amely Diesel összes szabadalmait értékesítette volna. Közben azonban szabadalmainak értékesítési jogát Diesel az „Allgemeine Gesellschaft für Dieselmotoren" augsburgi cégre ruházta át. A bécsi megalakulásnak, úgy látszik, pénzügyi nehézségei lehettek, mert nem kívántak egy fejlődésben levő szerkezetre pénzt adni, és így egy 1898. december 1-én kelt levéllel összes kötelezettségeitől felmentették Klemperert. Itt ismét közbeléphetett Epperlein Oszkár, a Fegyver és Gépgyár Rt. budapesti cég vezérigazgatója, mert 1898. december 15-én a fenti augsburgi cég a Magyar Általános Hitelbankkal kötött szerződés értelmében 1899. február 21-én megalakította a „Részvénytársaság Diesel-motorok számára" nevű budapesti céget, amely az egész Osztrák—Magyar Monarchiára átvette a Diesel szabadalmak értékesítését. Ugyanakkor már al-licenciák kiadásával is foglalkoztak és így kapott gyártási engedélyt a gráci Waggon és Gépgyár, a Weitzer Waggon és Gépgyár (Arad), a Danubius— Schöneichen— 'Hartmann Gépgyár, a budapesti Fegyver és Gépgyár Rt. 'és a Leobersdorfi Gépgyár (Ausztria). Felvetődik a kérdés, mi késztethette a műszakilag teljesen tájékozatlan bankérdekeltséget arra, hogy az akkor még igen kétes hírű szabadalom megvételével foglalkozzék. Mert kétségtelenül elsők között voltunk a világon, akik a Dieselmotor gyártásával foglalkoztunk és a Hitelbank nem éppen megvetendő beruházási összeget bocsátott rendelkezésre, ami a gyártás elindításához feltétlenül szükséges volt. Holott minden érdekelt, vagy legalábbis azok, akik e kérdéssel foglalkoztak, értesülhettek azokról a nehézségekről, amelyek az üzembiztos motor kialakulása során jelentkeztek.
