Technikatörténeti szemle 4. (1967)

TANULMÁNYOK - Endrei Walter: A többszerszámos munkagép

zavartalan üzemelését, nem hogy több egyidejű kiszolgálását egy munkaerő elláthatná. Az egy munkás: egy szerszám viszony ilyenformán axiomatikus jelleggel bírt és e képzettől akkor sem tudott elszakadni az ember, amikor a premisszák megváltoztak. Az állati, majd különösen a vízienergia hasznosítása módot adott arra, hogy egy energiaforrás több szerszámot működésben tartson, de az ehhez szükséges csekély szerkezeti változtatásokat az ember évszázadokon keresztül nem hajtotta végre. Űgy tűnik, hogy a puszta lehetőség sem merült fel benne, amikor pedig a technika entelechiája átkényszerítette ezen a gátláson, még hosszú ideig elkeseredett ellenállást tanúsított a fejlődéssel szemben. A sokszerszámos gép megbontja az ember, a szerszám és a megmunkált anyag intim kapcsolatát, — a kézműves mesterségek halálát okozza, a munka elsivárosodásával jár együtt, amit évszázadok múltán is romantikus nosztalgiával emlegetnek.

14 Ahhoz, hogy a gépek keletkezését helyes környezetébe ágyazhassuk, mindenekelőtt ókori létezésükkel kapcsolatos mende-mondákat kell megcáfolnunk. Így pl. Antipatros (i. e. 1. század) vízimalomról szóló ismert versének

15 néhány fordítását kell helyreigazítanunk. Ezek ugyanis azt sejtetik, mintha a szóbanforgó malom négy darab, tehát két pár őrlőkövet hajtott volna. E fordítások egyikét Klmekowström közli forrás megjelölése nélkül:

16 „ ... Mahlender Steine vier, schwere, zermalmende treibt". A másikat kiváló szerző — Forbes — teszi közzé,

17 ugyancsak forrás megjelölése és ellenőrzése nélkül: rotates the mass of four concave mills." A görög eredetiben nyoma sincs bármely számnévnek: ő ő'áurtveaaiv éfaxralQ OTQCixpá Niovgímv KolXa ßaqt] fivkáxmv

18 Ugyanilyen megalapozatlan az athéni agorán kiásott i. u. 5. századi malomról közölt állítása: „The diameter of the overshot wheel turning two sets of 14 Talán nem érdektelen, hogy ennek első megfogalmazói között Goethét, az ipari forradalom kortársát látjuk: „Wenn wir — írja a Dichtung und Wahrheit-ben — von den Enzyklopädisten reden hörten oder einen Band jenes ungeheuren Werks aufschlugen, so war es uns zumute, als wenn man zwischen den unzähligen bewegten Spulen und Weberstühlen einer grossen Fabrik hingeht und vor lauter Schnarren und Rasseln, vor allem Aug und Sinne verwirrendem Mechanismus, vor lauter Unbegreiflichkeit einer auf das mannigfaltigste ineinandergreifenden Anstalt, in Betrachtung dessen, was alles dazu gehört, um ein Stück Tuch zu fertigen, sich den eigenen Rock selbst verleidet fühlt, den man auf dem Leibe trägt." Másutt pedig így: „Das überhandnehmende Maschinenwesen quält und ängstigt mich: es wälzt sich heran wie ein Gewitter, langsam, langsam; aber es hat seine Richtung genommen, es wird kommen und treffen ...". (Wilhelm Meisters Wanderjahre). Azonban a polgári történetírás mindmáig nem tudta túltenni magát ezen; lásd Hajnal István cikkét folyóiratunk 1963. 1—2. számában. 15 Anthologia graeca, ed. Beckby (München, 1958) IX. 418. 16 C. Graf von Klinckowström, Knaurs Geschichte der Technik. (München, 1959) 63. 17. Forbes, R. J., Studies in Ancient Technology. II. (Leiden, 1965) 88. 18 Az ott közölt fordítás szerint, helyesen: „ ... rollt des nisyrischen Steins hohles Gewicht herum".