Technikatörténeti szemle 4. (1967)

TANULMÁNYOK - Endrei Walter: A többszerszámos munkagép

1. ábra. Az athéni agora malmának rekonstrukciója millstones was 324 cm."

19 Az eredeti publikáció

20 erről mit sem tud. A szerző által rekonstruált malom a vitruviusi alulcsapó szerkezet egyszerű mása. Talán a terepen szerteszét heverve talált 6 malomkőtöredék tévesztette meg Forbest? De hiszen összeillő pár sem akad közöttük, és az ásató régész is felismerte, hogy használhatatlanságig kopott, kiselejtezett példányok!

21 Emellett 5 felső és 1 alsó őrlőkő került elő, tehát akár 5 vagy 6 párnak egy vízikerék által való hajtásra is lehetne következtetni. Hasonlóképpen nem állnak meg a forráskritikát mindazok az állítások, amelyek többszerszámos gépek ókori működését sejtetik. Viszont nem tagadható, hogy csírájában már létezett a szóbanforgó eszme: a nória nem más, mint egy vízikerékre fűzött vödör-lánc,

22 a galliai aratógép

23 pedig sarlósorozatot képvisel. Mégsem tekinthetjük ezeket a nagyjelentőségű fejlődési sor kiindulópontjainak. Ellenkezőleg! Űgy tűnik, hogy az ókor és a középkor teljesen naívul áll szemben a kínálkozó lehetőséggel. Szemléltető példa erre a Barbegal-i malomüzem esete (4. század). Itt egy 18,6 m-es vízszintkülönbséget 16 kis (2,2 m át19 Forbes, Studies 95. 20 Parsons, A. W

v A Román Water-Mill in the Athenian Agora. Hesperia V. (1936) 70—90. 21 „No doubt they are badly worn down — to the point uf uselessness... The thickest of the fragment is ca. 0,08 m." Uo. 86. 22 Első említése Lucretiusnál, V. 515. i. e. 1. század. 23 Plinius és Palladius említi, létezését a közelmúlt ásatásai is igazolták. Endrei W., Az antik technika értékelésének revíziójáról. Történeti Szemle (1960) 1. sz. 116—117.