Technikatörténeti szemle 4. (1967)

TANULMÁNYOK - Endrei Walter: A többszerszámos munkagép

Kétségtelen, hogy mindez és még sok más tényező közrejátszott a középkori ipari forradalom kialakulásában, de önmagában egyik sem ad megnyugtató magyarázatot.

9 Alábbiakban nem is kívánjuk új eszmefuttatásokkal továbbfejleszteni a szövevényes problematikát, hanem egy eddig elhanyagolt technikatörténeti adalékkal kiegészítem a tényanyagot. Tesszük ezt abban a reményben, hogy az ismertetett jelenség új szempontokat érlel a megoldáson fáradozókban.

10 Egy energiaforrás — egy szerszám Lassan százesztendős az a felismerés, mely a szerszámok keletkezését az ember organikus fejlődésének része és folytatásaként értékeli.

11 Legkorszerűbben Makkai L. érzékelteti ezt a folyamatot, amikor a szerszám, a transzmisszió és az energiaszolgáltatás szerveinek sorozatos gépesítését, tehát kiválását a biológiai ember tartományából és annak társadalmi tartományába való átmenetet írja le.

12 Amíg a termelés erőszükséglete emberi izomerőből táplálkozik, természetesnek tűnik, hogy egy — kivételesen két —

13 szerszámnál többet a munkás nem üzemeltet. Máig is egy kalapácsot, egy csavarhúzót, egy gyalut kezel a mesterember, részben mert e szerszámok alakja a munkát determinálja, részben mert a munka tárgyára fordított figyelem nem is tesz többet lehetővé. Bonyolultabb termelőeszközöknél, amilyen a fazekaskorong, a szövőgép vagy íjjas eszterga az egész emberi test koordinált együttműködése biztosítja csak a szerszám 7 Bernal, J. D., Tudomány és történelem. (Bp., 1963) 213. — Makkai L., A technika történeti fejlődésének törvényszerűségeiről. Techn. Sz. (1962) 1—2. sz. „Évszázadokra kitolódik az elsődleges fogyasztási javak termelésében való alkalmazásuk, mert a társadalmi fejlődés kerülő útjába, a rabszolgatartó rendbe kivetült technikatörténeti kerülő utat az általa létrehozott társadalmi rend szentesítette s konzerválta minden olyan haladó tendencia elfojtására, mely a technikai fejlődés normális útjára való visszatérés irányában hatott volna." E sorok szerzője a 14. századi fekete halállal próbálta megindokolni a lábhajtásnak az azt követő időszakban történő gyors elterjedését (lásd 4. lábjegyzet). 8 Már Palladius I. 42. vízimalmok felállítását javasolja ilyen meggondolásokból. 9 Lynn White, a kérdés egyik legjobb ismerője szellemesen így ír róla: „No histórián in our time dares use the word cause. Historical understanding is arrived at, these days, less in terms of causes in the vernacular sense, than through the isolation of various elements in an historical Situation which seem to exert a „gravitational" influence upon each other and to move in a Cluster in the direction of the movement which we are trying to eomprehend." What Aceelerated Technological Progress in the Western Middle Age? Scientific Change. (London, 1962) 280. (Különlenyomat.) 10 Rövid referátum formájában a Müncheni IV. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszuson (1965 augusztus) és a Történelmi Társulat veszprémi vándorgyűlésén (1965 október) a cikkben foglaltak már kaptak nyilvánosságot. A vita kiterjesztése érdekében itt részletesebben fejtjük ki nézetünket. 11 Kapp. E., Grundlinien einer Philosophie der Technik. (Braunschweig, 1877) c. munkájában olvasunk először az „Organprojektion" sokat vitatott fogalmáról. Kortársa L. Noiré fogalmazta meg pregnánsan a szerszám jelentőségét: „Die hohe Wichtigkeit der Werkzeuges liegt hauptsächlich in zwei Dingen: erstens in der Lösung oder Aussonderung des Kausalverhältnisses, wodurch das letztere eine grosse, stets zunehmende Klarheit in dem menschlichen Bewusstsein erhält, und zweitens in der Objektivation oder Projizierung der eigenen, bisher nur in dem dunkleren Bewusstsein instinktiver Funktion tätiger Organe." (1880.) Idézi Brinkmann, D., Mensch und Technik. (Bern, 1946) 28. 12 Makkai L. i. m. 19—28. 13 A tudomásomra jutott kivétel a fonásé. Az ókori Egyiptomban nem ritka kétkezes, tehát kétorsós fonás (Forbes, i. m. IV. 159.). Végső fokon ide sorolható két fújtatónak lábbal való taposása, két furulya egyidejű fújása és a kétkaros evezés is.