Technikatörténeti szemle 4. (1967)

TANULMÁNYOK - Makkai László: Gép, mechanika és mechanisztikus természetfilozófia

reivel tör be a mágia utolsó áltudományos menedékébe, a kémiába. Kísérletekkel bizonyítja be, hogy Aristoteles négy eleme nem őselv, mert további alkotórészekre bonthatók, s nem igaz az alehimistáknak az a tanítása, hogy tűz által minden test három végső tényezőre, sóra, foszforra, higanyra bomlik. Ezen az úton nem juthatott eV a kémiai elem fogalmához, de annál inkább a molekulák és atomok modern fogalmához, amelynek tudományos felhasználhatósága persze még sokáig váratott magára. Az így átalakított cartesiánus világkép volt az a keret, amelyben Newton lángesze egyesíthette a földi és az égi dinamikát. A testet nála a tehetetlenség kapcsolatában a tömeg képviseli s ezzel törvényszerű matematikai korrelativitásban van a tömegvonzás, a nehézkedési erő. Ugyanaz a törvény érvényesül a földi testek szabadesésében, mint a bolygók mozgásában. A világegyetem egyetlen erőrendszerré vált, mely által tömegek mozognak a végtelen térben és időben. A természet matematizálása tökéletesen sikerült, de hogyan áll a dolog a természet mechanizmusával, mikor nyilvánvalóan lelepleződött, hogy van vonzás? Newton meg van győződve a mechanisztikus természetfilozófia igazáról és tanácstalanul áll az animisztikus-materialista elméletet igazolni látszó vonzóerőkkel szemben. ,,It is inconceivable that inanimate brute matter should, without médiation of something else which is not matériái, onerate upon and affect other matter without mutual contact, as it must be if gravitation, in the sense of Epicurus, be essential and inhérent in it. . ."

13 A mechanisztikus alapelv veszélybe került s a matematika, az eddig megbízhatónak vélt szövetséges nem segít, sőt megkérdőjelezi a mechanisztika igazságát, márpedig a matematika nem téved. Ezen a válságos ponton derült ki a mechanisztikus term'észetszemlélet és a metafizikus-idealista filozófia menthetetlen egymásrautaltsága. Azt a „valami mást", ami a mozgást mechanikusan közvetíti s egyben, mint a még nem öbjektivált munkamozgást, a programvezérlést imaginárius-teleologikus megszemélyesítésben kozmikus méretekben végzi, a megelőző filozófiai fejlődés alapján Newton nem kereshette másban, csak a mozdulatlan mozgatóban, Istenben, akinek az abszolút tér és idő az a közege (Newton fogalmazása szerint sensoriuma, érzékelése,), amely a mozgást az anyagi világba közvetíti. Az abszolút tér és idő elvont matematikai fogalma így á mechanisztikus természetfilozófia belső logikája szerint ontológiai valósággá vált s kikerekítette azt a világszemléletet, amelyre a dicsőséges forradalom korában az angol polgárságnak éppen szüksége volt, s amelyet összhangba lehetett hozni, sőt szentesíteni lehetett a természettudomány eredményeivel. A gép győzött azoknak a gondolkozásában, akik létrehozták és szolgálatukba állították, s a mechanisztikus gondolkozás a gép újabb győzelmeit készítette elő. Boyle laboratóriumában találta fel Papin a gőzgépet. L. MAKKAI MASCHINE, MECHANIK UND MECHANISTISCHE NATURPHILOSOPHIE Die wissenschaftliche und philosophische Revolution des 17. Jahrhunderts wurzelt in den Erfahrungen der mittelalterlichen Maschinenkonstruktion. Vor der Geburt der experimentierenden Wissenschaft galt die Technik als einzige Erkennungsquelle von Naturgesetzen; der Mensch konnte die technisch verwendeten Elemente in seine Gedankenwelt eingliedern. 13 Newton, I., Opera Omnia. (Londini, 1779—85) IV. 429.