Technikatörténeti szemle 4. (1967)

TANULMÁNYOK - Balogh Arthúr: Diesel Magyarországon

Diesel előadásának ismertetése Diesel 1901. február 9-én tartotta meg előadását a Magyar Mérnök és Építész Egylet helyiségében. Ezt a témát ismertette Bécsben is, sőt 1901. február 13-án Münchenben is megtartotta ugyanezt az előadást. Az előadás teljes anyaga „Mittheilungen über den Diesel-motor" címen a Zeitschrift des Oesterr. Ingenieur- und ArtchitektenVereines osztrák folyóirat 1901. évi 36. és 37. számában jelent meg. Az előadás terjedelme 12 nyomtatott oldal, s azért érdemes vele kicsit részletesebben is megismerkedni, mert felvilágosítást találunk benne a múlt század végén és e század elején uralkodó műszaki állapotokról és felfogásokról. Diesel mindenekelőtt az akkor gyártott Diesel-motor típust mutatja be, amely keresztfejes megoldású, és az indításhoz, valamint a befecskendezéshez nagynyomású levegőt használ, két fokozatú sűrítéssel. Ezt akként állította elő, hogy az első fokozatnak megfelelő levegő mennyiséget a motor hengeréből kiszívott levegő biztosította, ami szerencsétlen megoldás volt, mert a hengerből elvont levegő nem volt olyan tiszta, mint amilyenre a porlasztáshoz és az indításhoz szükség lett volna, a hengerből elvont levegő a henger teljesítményét is csökkentette. Természetes, hogy ezt a megoldást rövidesen elhagyták és normális két fokozatú kompresszort alkalmaztak, külön forgattyúról hajtott segédgépként. Diesel csak annyit említ meg előadásában, hogy már készülnek a keresztfej nélküli gépek, amelyek nézete szerint növelni fogják a motor mechanikai hatásfokát. A továbbiakban ismerteti motorjának működését és azokat a kísérleteket, amelyeket Schrötter müncheni és Meyer charlottenburgi egyetemi tanárok végeztek. Kiemeli a különböző terheléseknél az utóbbi által elért kedvező eredményeket és közli a felvett indikátor diagramokat is. A kísérleteket abban az időben petróleummal végezték, és így teljes terhelésnél az óralóerőnkénti fogyasztás 239 g volt. Nem hallgatta el előadásában azokat a kudarcokat sem, amelyek a régebbi szerkezetek kipróbálása során jelentkeztek. Az időközben szerzett tapasztalatok alapján azonban ilyen esetekben is gyökeresen segíteni tudtak, s Diesel szerint a motor jelentőségét „ma már" (az ő idejében) helyesen értékelik, mert a gőzgépekkel szemben nagyobb biztonság, nagyobb hatásfok és kedvezőbb fogyasztás érhető el lóerőóránként. Közölte, hogy e körülmények felismerésével a Dieselmotorok alkalmazása rohamosan terjed és mint érdekes eredményt említette, hogy Varsóban 300 és 500 lóerős motorokat üzemeltetnek a villamos centráléban. Megállapította, hogy 4—150 lóerő teljesítményű motorok építésével az egyes üzemek kedvezőtlen szíjhajtásai elhagyhatók, mert minden műhely megkapja a maga motorját és ezzel a decentralizációval jelentős költségmegtakarítás érhető el. Nézete szerint a Dieselmotor alkalmazása a következő területekre fog kiterjedni: elektromos áramtermelő telepek, nyomdák, vízemelő állomások, de biztosítja a kis- és középipar energiaszükségletét is. Természetesen a nagyobb egységek, gyárak üzemeltetésére egyszerűségénél fogva ugyancsak a Diesel-motor jöhet számításba. Áttérve a tüzelőanyag igen kényes kérdésére, közli, hogy kísérletei szerint a motor nemcsak petróleumra, benzinre alkalmas, hanem nyersolajra és azok desztillátumaira is. Végül bejelenti, hogy motorja megoldotta a folyékony tüzelő-