Technikatörténeti szemle 4. (1967)
TANULMÁNYOK - Rácz István–Soós Imre–Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Timsógyártás Magyarországon a XVIII. Században
A Munkács mellett 1797-ben felfedezett timsólelőhely sokkal gazdagabbnak bizonyult, s annak fokozódó termelése egyre lejjebb nyomta a timsó árát. 1825-ben pedig, amikor az Orczy-család szerződése lejárt, nem újíthatták meg, mert az eladósodott Grassalkovits^család kénytelen volt ezt a területet zálogba adni hitelezőinek. A területet s vele együtt a hagymása, már nem sokat érő üzemet is át kellett adnia. Az első magyarországi timsógyár megmaradt ugyan az Orczy-család kezében, azonban működését a földesúri jogú hitelezők ugyanúgy akadályozták, mint annak idején Orczyék a bányatársulat működését. 1839-ben kénytelenek voltak elárverezni az üzemet, s nem is vállalkozhatott más a vásárlásra, mint azok, akik a környék erdeivel, embereivel rendelkeztek. 9 Ennek ellenére a timsófőző fellendítésére már nem volt lehetőség. A beregi timsófőzők olcsó termékével nem vehették fel a versenyt, rövidesen be kellett zámiok az első magyarországi timsógyárat, s ma már csak a parádi timsófürdő feletti tó emlékeztet erre az egykor jelentős gyárra. Az első magyarországi timsóüzemek működése 1. A magyarországi timsókő A parádi timsós kőzet ugyanúgy, mint a később felfedezett beregszászi kőzet, nagyon hasonlított a híres Tolfa kőzetéhez. Mindegyik vulkanikus kőzet, amely hidrotermális úton, utólagos átalakulás során jött létre. Különösen a beregszászi Jtőzet emlékeztet a tolfaira. Amikor ezt Derczeny József orvos 1797-ben felismerte, ő maga javasolta a földesúrnak, Schönborn grófnak, hogy faasonlíttassa össze a tolfaival. Az összehasonlítás eredményesnek bizonyult, s csakhamar megindult a termelés, amelynek során a beregszászi kőzet a tolfai vetélytársává vált. Ezek a kőzetek abban hasonlítanak egymásra, hogy forróvizes behatásra mindegyik részben kaolinosodott, másrészt elég nagy mennyiségben szulfidásványokat, elsősorban piritet vett fel. A timsó keletkezését úgy magyarázhatjuk, hogy a szulfidok a levegőn állva oxidálódnak, részben szulfátokat, részben pedig szabad kénsavat hoznak létre. Ezek az anyagok viszont a környező kőzet ásványaival reakcióba lépve különböző egyéb szulfátokat, így timsót, kálium-alumínium^szulfátot is létrehoznak. Mint minden ilyen átalakult kőzet, a magyarországi timsós kőzetek is nagyon sokfélék. A Markhót által felfedezett timsós kőzet több timsót tartalmaz, a Hagymás völgyi viszont inkább magas vastartalmával tűnik ki, emiatt sokkal értéktelenebb, hiszen sok esetben már kevés vas-szulfát-szennyeződés is nagyon károsan befolyásolja a timsó alkalmazhatóságát. Erdey Pál szerint a hagymási timsós víz abban különbözik a Borbálabánya vízétől, hogy tartalmaz a timsón kívül még „kimondhatatlan nagy mennyiségű vasgálicot, mint szint jóval több rézgálicot is, nevezetesen annyi vas foglaltatik ezen vízben, hogy beléje csepegtetett kevés gubacs festvény a legfeketébb téntát készíti egy szempillantás alatt, mellyel jó feketén lehet írni". 10 A timsógyártás nemcsak a természetes mállás során létrejött, az esővíz által kimosott timsót használja fel, hanem a kőzet pörkölésével, a szulfidok, elsősorban a pirit mesterséges oxidálásával sietteti azt a folyamatot, amely a termé9 Uo.. Aluminaría Hagymás 106. és 107. 1839. 10 Erő,ey Pál, Parádi gyógyvizek. (Pest, 1853) 51.
