Technikatörténeti szemle 3. (1964)
Endrei Walter: A fonás és szövés termelékenységének alakulása
ternative közli,mit tudna gyártani különböző árufajtákból. Az egyenértéktételek éves kapacitásként pozsonyi rófben ( = 0,77756 m) pl. ilyenek: 96 röf genovai bársony 192 rőf hamburgi bársony 576 röf taft 768 róf atlasz 960 rőf flór. Logikusnak látszik, hogy a ritka selyemflórból azonos idő alatt tízszer annyit tudna előállítani, mint a nehéz genovai bársonyból. A szövés termelékenységének kezdeti időszakáról ezért - ha lehet - még a fonás adatainál is gyérebbek az értesüléseink. Az ókorra jellemző, de északi országokban (pl. Norvégiában) máig is használatos állónehezékes szövőszéken Johannesson felfogása szerint 38 / a XVIII . században egy személy 1 segítséggel 1 , 5 izlandi rőföt 3 ''/ szőtt legfeljebb naponta. Ez egy átlagos sávolyszövésu gyapjúszövetre vonatkozott, de sem sűrűségre, sem szélességre vagy fonalszámra semmilyen támpontunk nincs. Mármost nyersen 2 röf (1,2 m) szélességű szövetet alapul véve, induljunk ki a XII. századi gdanski gyapjusávolyszövetek sűrűségéből. 40 /Mivel azonban az álló szövőszéken a vetülék sűrűbb beverését tapasztaljuk, 4 '/ a két fonalrendszer sűrűségeit fel kell cserélnünk és az ott közölt láncfonalsürüség az irányadó. Ez a XII. században átlag 10,3/cm. A munkaórák számát 12-nek véve,a vetülékbevetés órateljesítménye T = °,6 • 1.5 . o,6 . 2 . Io3o = 92 ,7mA 12 ' egy személyre számítva, segítséggel pedig 46, 3 m/h. Ezek bizony igen nyomorúságos számok. A lánchengeres álló szövőszék lényeges változást nem hozhatott, hiszen fő előnye 42 / a nagy szövethossz és az ülőmunka lehetősége csak közvetve javitotta a termelékenységet; mindenképpen 100 m/h alatti eredménnyel számolhatunk. Kedvezőbb helyzetben vagyunk a horizontális szövőszék számainak esetében. Az árpádkori magyar szövőszékről szóló dolgozatban kereken 0, 5m órateljesítményt jelöltem meg valószínűként, fél méteres szővetszélességet feltételezve. 43 / Ez 10 - 12 vetés/cm sűrűségű parasztvászonnál 250 - 300 m/h-t ad. M
