Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Endrei Walter: A fonás és szövés termelékenységének alakulása

Hoífmann egy XII. századi forrást idézve 44

/ közli, hogy a cselédek napi kötelezettségét Norvégiában 5 rőf lenvászonban vagy 5 rőf watmalban (sávolykötésü gyapjúszövet) vagy 5 röf zsákvászonban határozták meg lábitós széken. Szélességük 5/4 rőf volt, ami egy fentihez hasonló gyapjúszövet minőségét elfogadva T = 0,60 . 5 . 10,30 . 0.75 = 193,6 (mA) ÍZ eredményt ad. A kétszemélyes gyapjuszövőszék produktivitásának megállapítása igen nehéz. Igaz ugyan, hogy számos adatunk van róla: egyes mesterek hány nap alatt készitenek el egy véget stb., de a vég hossza, sűrűsége, sokszor szélessége tekintetében a források itt is hallgatnak. Emellett a legtöbb esetben nemcsak a szövést, hanem a bolyhozást, festést stb. is a mesterek végezték el, ami szinte kilátástalanná tette a becslő számára a helyzetet. 45/ Ilyen körülmények között helyesnek láttam eredeti anyagból kiindulni. Az 1771-74 évbeli összeírásban van egy vallomás,melyben néhány takácsmester elmondja, mit tudna termelni, ha megfelelő anyagellátás és kereslet lenne: "... könnten beste mittlere ordineri Tuch 180 oder 190 oder 200 Flanell 200 oder 250 Ellen pro Monath herstellen. " Sem fonást, sem kikészítést ők nem végeztek. E cikkek árát is* megadják (1,42 - 1,30 - 1,12, ill. -.45 - 0, 30 F0ir. pozsonyi rőf önként)Ebből kiindulva megvizsgáltam az egykorú cikkek mintáinak műszaki ismérveit és a Textilipari Minőségellenőrző Intézet kérésemre elvégzett elemzéseiből a következő számokat nyertem: szokásos szélessége 1,42 Ft-os posztó 7/4 1,30 " >• 7/4 átlagos kallőzási . eredeti sűrűsége tényezője ' szélessége 1 rőf eredeti hossza 13/cm 1,6 3 1/2 11/cm 1,5 3