Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Opitz László: A fogaskerék vázlatos fejlődéstörténete és a magyar mérnökök alkotómunkája a fogaskerékprofil kialakításában

megfontolások között dr. Szeniczei Lajos (1898-1960), a fogazásgeometria legkiválóbb hazai tanítómestere teremtett rendet. 1941-ben megjelent "Az általános íogazás" cimtt könyvében a fogaskerék elméletetúj alapokra helyezte

31

^ Megoldotta a Maag táblázatok felépítésének elméletét. Lefektette az "általános" fogazás tudományos alapját - mely az evolvensfogazás klasszikus megoldását, az "elemi" (Willis) fogazást, mint annak egyik változatát foglalja magában - és megoldott, a gyakorlatban fellépő számos problémát is. Elméleti fejtegetését szoros kapcsolatba állította a korszerű gyakorlattal. Dr. Szeniczei volt az első hazánkban, aki a kiegyenlített csúszásra való méretezést mondotta ki a legjobb fogazási módnak. Elévülhetetlen érdeme két alapvető tudományos alkotása: az általános evolvensfogazás határainak megállapítása és a kúpkerekek szilárdsági méretezése

32

/. A fogazatkorrigálás tudományosan alátámasztott, általános érvényű kutatásában Bot ka Imre gépészmérnök szerezte meg vizsgálatainak meglepő eredményeivel a fogaskerékhajtás nemzetközi szaktekintélyeinek elismerését. 1951ben megjelent angol nyelvű értekezésben arányos- vagy állandó fejhézagu, általános evolvens fogazatu (egyenes vagy ferde) fogaskerékpárokra megadja a profileltolás felső határát

33

/. Munkája teljes terjedelmében megjelent magyar és német nyelven, melyet több német és angol nyelvű ismertetés követett. A "Ganz-Botka fogazási rendszer" uj geometriai méretezési (számítási) eljárását Botka a gördülő körökre építi fel. A közös fogmagasság egzakt számítási módját elsőként adja meg a Maag féle "A" függvény nélkül, egészen általánosan, bármilyen szerszámfejhézag tényezőre^*/. Matematikai bizonyítását adta annak, hogy a legmegfelelőbb fogazatot a relatív csúszásoknak a kapcsolódás végpontjaiban történő kiegyenlítése adja és ugyanakkor a berágódást (scering) okozó pillanatnyi hőmérsékletemelkedések, valamint a gödrösödésre (pitting) jellemző, Hertz feszültségtől függő tényezők is kiegyenlítést nyernek. Ez a "hármas kiegyenlítés" néven ismert kutatási eredmény a kapcsolószög nagyságától is függő, relatív csuszáskiegyenlités nehézkes és hoszszadalmas számítási módjának, valamint Blok holland kutató kísérletekkel is igazolt, a fogterűletek érintkező nyomsávján fellépő kontakthőmérséklet számításának és Almen amerikai kutatónak Hertz feszültségek és a csuszósebességek szorzatát kiegyenlítő méretezési eljárásának azonosságát bizonyította be

3

^/. Botka a fogazási rendszerét a kontakthőmérsékletek kiegyenlítésére épi-