Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Vajda Pál: A magyar repülés története és magyarnyelvű bibliográfiája

során merevszárnyú géppel sikerült a domboldalak emelőszelét kihasználva néhány másodpercig a levegőben lebegni, vagy egy kiemelkedő tereppontról le siklani. /38, 42/ + + + Hazánkban a vitorlázó repülés 1929 nyarán néhány lelkes, világháborút járt pilóta kezdeményezésére indult meg. A legelső egyesület pedig a Bernárd Mátyás pilóta vezette MOVERO volt. 1930. szeptember 20-23. között meghirdették az első magyar nemzeti vitorlázó versenyt. Vitorlázórepülésünk őskorában készült Rotter Lajos minden vonatkozásban eredeti gépe, a "Karakán". Ezzel a géppel és a vele repült teljesítményekkel olyan komoly nemzetközi elismerést szereztünk, hogy Magyarország, a Szovjetunió és Németország mögött a világ-ranglistán mindenütt a harmadik helyen szerepel. Ezzel a géppel indultak meg azok az alapos műszaki tudással és tudományos felkészültséggel, valamint kiváló repülő érzékkel végrehajtott repülések, amelyek a gép továbbfejlesztéséhez ("Nemere"), vitorlázó terepeink felkutatásához.végül pedig a nemzetközi rekordhoz vetettek. A "Karakán" robusztus felépítésű, de szép vonalú, magas fedelű gép volt. Rotter vele állította fel az első,külföldi viszonylatban számottevő rekordot, 24 ő 14 p-s időtartam (világrekord után 2. hely), 274 km távolsági, 1840 m magassági repüléssel. A 20 m szárnyfesztávolságú gép siklószáma a szárnyprofil és az oldalviszony helyes megválasztása folytán igen jő volt és akkoriban a világ legjobb motornélküli gépei közé tartozott. 1933 júniusában készült el a Janka Zoltán által tervezett "Gyöngyös 33" 18, 5 m fesztávolsággal, jól áramvonalazott, az emberi fej kontúrjait a pilótaülés előtt is követő törzs-keresztmetszettel. Kis légellenállású, jól sikló, kis merülősebességü, a legkisebb emeléseiket is kihasználni tudó gépnek bizonyult. Rotter Lajos másik konstrukciója;a "Nemere" pedig korát messze megelőzve előfutára volt a mai nagyteljesítményű' vitorlázógépnek, amelynek siklőszá-