Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Andai Pál: Technikatörténet és technika fejlődése

vadásznépeknek a neolitikum folyamán történt letelepedése jelentette. E népek felhagytak dinamikus életmódjukkal ésuj létalapjuk a sztatikus földmüvelés lett. Ez az átmenet hosszantartó folyamat volt. Az öntözéses kultúrák termésfeleslege tette lehetővé a városok keletkezését, az ipar, a kereskedelem, a művészetek és a tudomány nagymértékű fejlődését. Az ókorban a sztatikus technika rendkivüli fejlettséget ért el, ezzel szemben a dinamikus technika visszamaradt. A rabszolgatartó társadalmakban az olcsó hadifogoly és rabszolgamunkaerő mellett ujabb energiaforrások feltárására nem volt szűkség. Az ókori államrendszerek közül a római birodalomban találhatók az ókor legtökéletesebb közmüvei is. A fejlett közmüvek tették lehetővé a birodalom területén egészséges települések és nagyvárosok létesitését. A nyugatrómai birodalom bukása után, 111. a rabszolgaság megszüntetését követően a középkorban a dinamikus technika került ismét előtérbe és a sztatikus technika visszamaradt. Az ember szolgálatába állitotta a szél és a viz energiáját. Hatalmasan fejlődött a vas* és fémipar és ezekkel kapcsolatban a bányászat. A kézműipar soha nem látott virágzásnak indult. A tűzfegyverek bevezetése változást idézett elő a hadászatban. A dinamikus technikának ez az előretörése ismét maga után vonja az évszázadokon keresztül visszamaradt sztatikus technikát. Kialakítják az anyagtakarékos gótikus gyámpilléres boltozási módszert, a tűzfegyverek használata következtében újfajta rendszerű erődítéseket építenek. A reneszánsz hatalmas sztatikus alkotásai, a nagyméretű kupolaboltozatok, a hajózsilipek a sztatikus technika ujabb előretöréséről tanúskodnak. A dinamikus és sztatikus technika fejlődésének e váltakozó ritmusában a sztatikus technika a XVII. század folyamán éri el ujabb csúcspontját. Kultúraformáló legnagyobb alkotásait Franciaországban, Angliában és Hollandiában találjuk, öntöző- és hajózócsatornák rendszerei és kikötők épülnek, újra fellendül az útépítés és mindez nagymértékben hozzájárult ezen országok gazdasági felvirágozásához. A XVIII. század folyamán a gőzgép feltalálásával a dinamikus technika szédületes fejlődésnek indult és ez a közvetlen egymást követő hullámokban jelentkező fejlődés még nem ért véget. E fejlődési hullámokat századunk elejéig kis fáziseltolódással nyomon követte a sztatikus technika. A technika e fejlődési folyamatában az első világháborúban és az azóta eltelt néhány évtizedben a sztatikus technika