Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Endrei Walter: A fonás és szövés termelékenységének alakulása

ból 310 - 610 m-t fontak 46-131 perc alatt. Ez Nm 6,2 - 12,2 finomságnak felel meg, 280 - 405 m/h teljesítménnyel. Ez 45 - 50 g/orsóórával egyenlő, ami ezeknél az alacsony fonalszámoknál, gyakorlott fonókat és 1-2 órás megfeszített munkát véve tekintetbe, nem általánosítható. Valószínűbb a fentemiitett tanítónő teljesítményéből kiindulva Nm 12-es számra 264 m/h, gyapjúra 22 g/ orsóórát el fogadni. 4..ábra. KOzépkori álló szövőszék ösnyomtatványbeli fametszeten (Nürnberg 1480 körül) Egy ujitás bevezetése után a termelékenység fejlődésének tObb fokozatát figyelhetjük meg. Az elsőben az ujitás szűk körben kiforr, beválik. Ez a tágabb környezetet előszOr a régi módszer szerinti termelésben nagyobb teljesítményre, versenyre készteti. A hiábavaló harc az ujitás általános átvételével folytatódik; ezzel egy ideig viszonylag alacsony termelékenységet érnek el, majd az egyéni és helyi körülmények figyelembevételével helyi variánsok lépnek fel, amelyek a magasabb termelékenységi szinten konszolidációt létesítenek. Amikor egy ujabb eljárás felborítja a látszólagos nyugalmat, előröl kezdődik a folyamat. A XIV - XVIII. század kOzOtt a fonás és szövés technikájának európai szintjét a konszolidációs folyamat jellemezte, amely a lényeges termelékenységi különbségeket elmosta, mert a gépek eljárások és a szakemberek képzettsége fokozatosan uniformizálódott. Ezt túlzott módon nem szabad értelmezni, hiszen a csúcsteljesítmények és az átlag között mindig is lényeges különbségek maradnak.