Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Kalmár János: A középkori számszeríj

A lombozatok között vadászebek, őzek, sas és ülő szarvas alakja figyelhető meg. A középkori számszeríjaink ivének hossza 700-750 mm, a törzs hossza 740-900 mm között változik. A new-yorki Metropolitan Múzeum őrzi Mátyás királynak tulajdonított , faragott csontlemezekkel borított számszeriját, amelyen dalmáciai, csehországi és különböző sziléziai címerek között a vágásos és kettős keresztes magyar cimer mellett a gyürüt tartó hollós cimer is megjelenik. A cimer feletti csontszalagban az 1489. évszámot találjuk bevésve. A törzs oldalán Ádám és Éva, majd a sárkányon álló, gótikus vértezetbe öltözött Szent György képe látható, továbbá sárkányalakokkal faragott diszü csontlemezeket találunk ékitésként elhelyezve. 24

^4.kép./ A számszeríjat alaposabb vizsgálat alá vonva megállapítjuk, hogy ez nem Mátyás király, hanem Corvin János tulajdona lehetett. Feltevésünket alátámasztja az a körülmény, hogy a számszeríjon olyan,nem Magyarországon szokásos használatú sziléziai hercegségi cimerek fordulnak elő, amelyek 1488-ban a glogaui háború után Corvin János birtokába jutottak. A XV. század legvégén a számszerijakon lényeges változtatást figyelhetünk meg. Ivüket nem szarulemezekből ragasztják, hanem acélból kovácsolják. /5. kép. / Az acéliv előnye, hogy kiküszöbölhették a nedves időjárás káros viszontagságainak behatását, elkészítése is rövidebb időt vett igénybe. Hátrányként kell azonban felróni a súlyban történt megnövekedést, valamint azt a körülményt, hogy csupán enyhe időszakban lehetett használni. Az edzett acéliv a nagy hidegben, kb. -15° mellett, ajzásnál szétrepedt. Éppen ezért csak az enyhébb éghajlatú európai országokban került használatba az acél iv, igy Olasz-, Francia- és Spanyolországban. Az acéliv megjelenését Miksa császár nevéhez kapcsolják, állítólag az ő találmánya. Ettől az időtől kezdve szaruból készitett ivekkel sem Ausztriában, sem hazánkban nem találkozunk. A XVI. század folyamán készült számszerijaknál a törzs hosszának bizonyos méretű megrövidülését a derékrésznek pedig lényeges megvastagodását figyelhetjük meg. Ezt a megvastagodást a törzsbe süllyesztett lehúzó szerkezet kifejlődött állapota tette szükségessé. A lehúzó szerkezet bizonyos fejlődési folya-