Technikatörténeti szemle 3. (1964)

Kalmár János: A középkori számszeríj

A XIV. és XV. században nagy hírnévre tettek szert a genovai számszerijászok. Egy számszerijas lövész 12 nyilat vitt tegzében és 200 lépésre a célt nem tévesztette el. l4

V A XIV. század óta egyre-másra alakultak a Szent Sebestyén testvéri társaságok, gildék, lövész társaságok, amelyeket tulajdonképpen béke idején a háborúra való lövész-gyakorlatozás céljából szerveztek. Hazánkban is kiváló szerepet kaptak az Íjászok már a XIV. században. Ezek már nem kézi ijat, hanem nehéz számszeríjat használtak. A számszerijas mesterséget az angoloktól tanulták el, akik ekkor már nemzetközi hirnévre tettek szert. A hires fejér zsoldos kompánia, felerészből angolokból, felerészben magyarokból állott, főkapitányuk az angol Mortimer Hugó, a másodkapitányuk a legendás hirü Toldi Miklós volt. Hazánkban is működtek számszerijas lövészegyesületek. 1 Poroszországban a XIV. század dereka táján elrendelték, hogy minden városban céloszlopokat állítsanak fel és bizonyos dijért az arra helyezett madárcélra lőjenek számszeríjjal. Aki a madarat lelőtte, az abban az évben nyilkirály cimet viselt, részt vett a Tanácsban, ezüst láncot hordott a nyakán, amelyen egy aranyozott madáralak függött. 16/ Az 1480. évből ismerünk rajzos ábrázolást, amelyen számszerijas lövészek céltáblába lövöldöznek. A rajzon a számszeríj felhúzását is ábrázolva látjuk. 17

7 /3.sz.ábra. / 3. ábra. Számszerijas céllövészet, XV. sz. (Waldburg-Wolfegg, Mittel-alterliches Hausbuch, Leipzig, 1886.)