Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

Pongrácz Pál: Kallómalmok

gátakat zsilip kifolyókkal, vagy bukógátakkal látták el. Leginkább a szűkülő keresztmetszetű csatornákat alkalmazták, mert könnyen építhetők és jó hatásfokúak voltak. Ismeretes, hogy a vízhozam (Q = Fc) a folyó bármely keresztmetszetében azonos (Q

1 = Q„), ebből következik, hogy vagyis a keresztmetszet csökkentésével egyenes arányban növekszik az áramlás sebessége. A vizikerék meghajtásához a sebes folyású kis vízhozamú patak vizét közvetlenül, a bővebb vízhozama folyókét malomárok segítségével használták fel. Szélesebb folyókon gátakat, zugokat építettek, amely a vizet a malomárokba vagy a kerekek alá terelte. A duzzasztógátak kifolyóit és a malomárok vízhozamát zsilipekkel szabályozták. A zsilip előtt sűrűn levert cövekekből rácsozat készült a víz szűrésére. Ezen a rácson fennakadtak a kerék lapjaiban kárt okozható görgő kődarabok, úszó faágak vagy egyéb tárgyak. A vizikerék előtt a csatorna szintén zsilippel zárult. Ennek megnyitásával hozták működésbe a vizikereket és szabályozták a teljesítményét. A merülő alulcsapó vizikerekekhez a patak teljes szélességében keresztgátat építettek és csak a kerék előtt hagytak szabályozható elfolyót. A gátak épitése sok munkát, vesződést igényelt. A kallómalmok építésével - mint az őrlőmalmoknál - különböző gátak alakultak ki. Ismeretesek; fiókgátak, -vizvetőgátak oldalgátak, fenékgátak, koronásgátak, hidasgátak. A gátakat tölgyfacölöpökből építették. Közel egymáshoz kihegyezett tölgyfakarókat verték a patak medrébe a cölöpök köéé. A karókat azután vesszővel fonták be. Legtöbbször párhuzamos fonott falat készítettek, egymástól 0, 5 - 1 m-re és a közöttük levő teret gallyal, hanttal, kővel töltötték ki. Néha a cölöpökre pallókat fektettek, amit hídnak is használtak, ezt nevezték hidasgátnak. A gátakon a vízkerék előtt 1 -2,5 m-es szabad helyet hagytak a zsilip számára, amellyel a kerék működését szabályozták. Ha a zsilipet megnyitották, a víz a kerék lapátjaiba ütközött, A kerékzsilip zárásával a keréktől távolabb a gát fölött bukott át a víz és a kerék nyugalomban maradt. Alulcsapó járókerék energiateljesitményének megismeréséhez vizsgáljuk meg Romániában a Magyar Autonóm Tartományban Bányaszentkereszt községben 1960-ban felmért kalló vizikereket. A kerék 0, 46 x 0, 30 m szelvényű csatornába