Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

Pongrácz Pál: Kallómalmok

végei 27 x 29 cm szelvényméretű, 85 cm magas ferde oszlophoz kapcsolódtak ékelt facsap segítségével. A kalapácshoz szintén ékek rögzítették, de ezek a kalapácsfejhelyzetének változtatását könnyen lehetóvé tették. Ugyancsak ezek az ékek rögzítették a kalapácsfejekhez a vizikeréktengelyébe vésett, emelőkarokkal érintkező nyeleket is. A vizsgált kallómű elvileg azonos a később ismertetésre kerülő nyeleskalapácsos kallóval. Átmeneti jellege arra enged következtetni, hogy a technológiai szükségszerűség következményeként jött létre és nem csupán formai változattal állunk szemben. Tehát tökéletesebb szerkezettel van dolgunk, amely a termelés minősége mellett mennyiségére is kedvezően hatott. A nyeleskalapácsos kalló működése biztosabb, szabályozhatósága a termékek kidolgozásában több lehetőséget nyújt. Miután a bonyolultabb szerkezet jóval nagyobb teret igényelt, mint a botkalapácsos kallómű, ezért a kallóházak is tágasabbak és magasabbak. A szerkezet terjengőssége miatt kihasználatlan területek maradtak, amit anyagtárolásra és tartózkodóhelyre használtak. Ezért ritkán épült nyeleskalapácsos kallókhoz lakószoba. Nagyszeben környékén a XIX. században igen sok nyeleskalapácsos kalló működött. Számuk még a XX. század elején is számottevő volt. Gura RÍuluiban a 26 / Cibin patakon 46 kallómalom dolgozott. ' Ezek közül 1960-ban néhány még üzemben volt. A felmért kallóház faragott favázas, deszkaborítású falazattal, nyeregtetős zsindelylefedéssel épült. Padlózata pallóból rakott hajópadló, a vályú előtt 10 cm-el süllyesztett szinttel s csak a katlan közelében burkolták kőlapátokkal. Vízműve kétperces, páros keresztküllős, rekeszes felülcsapó vízkerék, amely 5, 20 m hosszú, 0, 41 m átmérőjű tölgyfatengelyen adja át a hasznos energiát a kallóműnek. A kalló 3, 70 m hosszú, 0, 54 m széles, 0, 53 m magas négyrekeszes bükkfa vályúból áll. A kalapácsok rekeszenként párosával helyezkednek el. Egyegy vályumedence szélessége 28-30 cm. A medencék között 22-27 cm széles válaszfal helyezkedik el. A válaszfalakat tölgyfabetétek erősítik a vályú felső síkjába. A fecskefarkas illesztéssel rögzitett betétekbe bükkfából faragott, egymástól 54-55 cm-re elhelyezett, ferde helyzetű vezető deszkasineket csapoltak be. A sinek felső vége a koszorugerendára felfekvő gerendapár közé van befogva. Ezek