Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

Hajnal István: A gépkorszak kialakulása

'Az Annales d'histoire économique sociale 1935-ben egy "spe'cial nume'rot"-t adott ki, "Les techniques, 1' histoire et la vie" cimen, elsősorban a középkori technikai újításokkal foglalkozva, éspedig főként a koraközépkoriakkal, az antik technika fejlődésképtelenségével szemben. A probléma felvetésére főként Lefebvre des Noé'ttes "L' attelage, le cheval de selle à travers les âges" c. munkája. (1931. , 2 kötet) adta az ösztönzést. A folyóirat következő évfolyamain is végigvonul az antik és a középkori technika ellentétének problémája, beleértve az agrártechnikát is. Sajnos, a különböző szerzők általában megállanak a rabszolga és a szabad munka ellentéténél, ami a középkori munkaszervezet beható elemzése nélkül csak nyers magyarázat. - Az agrártechnikai újításokat illetőleg főként a háromnyomásos rendszer jelentkezése, az eke fejlődése a vizsgálatok tárgya, valamint az élelmiszer feldolgozás fejlődése is. Lefebvre des Noêttes azután a hajózás-technika összehasonlításával folytatta a probléma vizsgálatát (De la marine antique à la marine moderne. 1935. ) - különösen a kormányszerkezetnek hatalmas fejlődésére mutatván rá, az antikkal szemben, már a XIII. században. A gabonaőrlő malom fejlő !éséről R. Bennet - R. J. Elton nagy műve (History of Corn-Milling, London, 1898-1904. 4 köt. ) úgy látszik, nincs meg Magyarországon, legalábbis hiába kerestem fővárosi és vidéki könyvtárainkban. Egyébként a külföldi irodalom is panaszkodik nehéz hozzáférhetőségéről. E művet tehát nem használhattam, valamint A. P. U s he r : A history of mechanical inventions, New York, 1929. c. művét sem, amely ezidőszerint a legjobb összefoglaló technikatörténet és az ismertetések szerint jó áttekintést ad a malom fejlődéséről is. Összefoglaló áttekintést ad a malomról és az arról szóló irodalomról M. Bloch (Avènement et conquêtes du moulin à leau, 1935. ) belefoglalva az ipari célokra dolgozó vízimalmokat és a szélmalmot is. A vízimalom antik adatait illetőleg lásd az előző jegyzetcsoportban felsorolt irodalmat; az újabb leletekről F. Benoit: "Usine" de meunerie hydraulique à 1' époque Romaine, 1939. Egyébként a XII-XIII. sz. ipari malmairól, különösen a kallós malomról nagy elszórt anyag áll rendelkezésre, a különböző ipartörténetekben, de technikai berendezkedésükről kevéssé szólnak. Különösen a kohászatban alkalmazott zúzómalmokról valamint a bányák vízmérő malmairól bőven: Beck: Geschichte des Eisens. 1890-1903. 5 köt. A malom jogviszonyairól: C. Koehne: Das Recht der Mühlen bis zum Ende der Karolingerzeit. 1904. (Untersuchungen z. deutschen Staats u. Rechtsgesch. H. 71.) és Die Mühle im Rechte der Völker. (Beitrâge zur Gesch. der Technik, 1913. ) A vas történetéről Beck idézett műve s ennek kivonatos modern feldolgozásai. Johannsen: Geschichte des Eisens. 1925.Ezenkívül az ipartörténetben elszórt adatok. - A XIII. században a vasbádog már darabszám számított vámtétel volt. Pl. R. Eberstadt: Das Französische Gewerberecht. 1899. 53 1. A patkót illetőleg részletesen Lefebvre des Noé'ttes id. műve. A textiliparnak, mint a legkorábban racionalizálódott iparnak igen nagy történeti irodalma van. Középkori technikájáról legrészletesebben G. Espinas művei (La vie urbaine a Douai au moyen âge,1912. - La draperie dans la Flandre française. 1923. ) Se h m o 11 e r : Die Strassburger Tücher - und Weberzunft c. müve még kevéssé dolgozta fel a gazdag technikai forrásanyagot. A rokkáról ld. M.Bloch: Les "inventions" médiévales. Í935. 634. 1. R. Eberstadt munkái: Magisterium und Fraternitas:Das französische Gewerberecht im Frankreich, 1899. A "Hofrecht-Théorie", a kézművesség földesúri eredetének elmélete körül keletkezett vitákról beszámol minden önálló gaz-