Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

KÖZLEMÉNYEK - Mandorff Béla: Kandó Kálmán levele a villamos vontatás új rendszeréről

KANDÓ KÁLMÁN LEVELE A VILLAMOS VONTATÁS ÜJ RENDSZERÉRŐL Mult év május hó végén a MÁV közforgalomba állította az 50 periódusú, 25 KV egyfázisú feszültséggel villamosított Budapest keleti pu. - miskolci vasútvonalon a nyugati országok különleges munkaközössége által szerkesztett és legyártott szilícium-egyenirányitós mozdonyok első két példányát, amelyek az 50 periódusú villamosítási rendszernek, a műszaki tudomány mai állása szerint kifejlesztett legtökéletesebb mozdonyai. Akinek alkalma van a keleti pu. -on többször megfordulni, többnyire láthatja ezeket a "mai" új mozdonyokat a nagy üzemi múlttal dicsekvő régi "Kandók"kai egyidőben érkezni vagy indulni. A szinte önként adódó, az utazó közönség részéről megnyilvánuló összehasonlítás természetesen az új mozdonyok javára dől el, hiszen az utóbbi évtizedek műszaki fejlődése az 50 periódusú villamos-vontatás területén is óriási lépésekkel haladt előre. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Kandó-féle fázisváltós villamos mozdonyok az 50 periódusú villamosítási rendszer legeslegelső mozdonyai voltak, amelyek több mint 30 éves, szakadatlan közforgalmi mult után még mindig üzemben vannak. Ez atény már egyedül is ékesen bizonyítja, hogy a "Kandók", úgy szerkesztés, mint gyártás szempontjából - főleg az üzembehelyezésük idején - páratlan csúcsteljesítményt képviseltek, sőt meg a mai elavult és kihasznált állapotukban is igen hasznos egyedei a MÁV vontató állagának. A 32 Kandó mozdonyt megelőzőleg csak egy próbamozdonnyal végeztek üzemi kísérleteket. Ennek a próbamozdonynak a szerkesztését Kandó Kálmán már 1918-ban kezdte el, de az azt követő évek nehéz körülményei annyira akadályozták annak készre gyártását, hogy csak 1923. októberében lehetett feszültség alá helyezni és a vonali próbaüzemet megkezdeni. Az 1924. évi londoni Első Energia Világkongresszuson a műszaki világ szaktekintélyeinek összessége egyértelműen megállapította, hogy a vasutak villamosítását ezentúl nem mint önmagában álló különleges feladatot, hanem az országos energiagazdálkodás keretéiben, mint annak szerves tartozékát kell megoldani és ezért olyan villamosítási rendszeré a jövő, amely az országos villamoshálózat 50 periódusú energiáját közvetlenül, legkevesebb átalakítással tudja felhasználni. Elképzelhető, milyen nagy meglepetést és csodálkozást váltott ki Verehély professzornak a kongresszuson tartott előadása, amelyben ismertette az 50 perió-