Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

KÖZLEMÉNYEK - Opitz László: Egy XVII. századi szemüvegleletünk optikatörténeti megvilágításban

tására, nem sokra értékelték a szemüveget, csak a XVIII. században kezdtek először foglalkozni az optikával. A XIX. században végre visszaszorult az empirikus megoldás és már orvos tanácsát is kérték szemüveg vásárláskor. Nézzük meg a lencsekészítés fejlődését. A természetes ékkövek megmunkálói, a hegyikristály- és egyéb nemeskőcsiszolók jónak bizonyult munkamódszerét vette át az üvegcsiszoló ipar. Ennek a régi iparágnak a munkamódszerei, segédeszközei és berendezése képezte az alapját a lencsecsiszolóipar fejlődésének. A lencsekészítés fejlődését követve hamar felismerjük, hogy a technikának ezen a területén kezdetben különösen fontos szerep jut a dolgozó személyi ügyességének, rátermettségének, mely mellett a használt munkaeszközök háttérbe szorulnak. A hivatásos üvegcsiszolók mellett néhány tudós is (pl. Descartes, Newton, Huygens) tapasztalt lencsekészító volt. A csiszoló és polírozó berendezések fejlődése fokozatosan megvalósította a csiszoló ügyességétói függetlenített nagyobb pontosságot, megrövidítette a munkaidőt és megkönnyítette az emberi munkát. A lencséket -lényegében éppúgy mint ma - a kívánt görbületnek megfelelő szerszám segítségével csiszolták. Korunkban a gépi berendezés automatizálta ugyan a gyártást, de ezzel még nem változtak meg az ősi alapelvek. A csiszoló rászorította az üveget a különböző nagyságú és profilú szerszámra és iszapolt homokkal addig dörzsölte az üvegdarabot, míg felvette a csiszolószerszám alakját, melyet a középkorban vasból, ólomból, ónból, vörösrézből, vagy sárgarézből készítettek. A szerszámot asztalra vagy állványra erősítették. Kézi csiszolásnál nagy gyakorlatot igényelt az egyenletes nyomás biztosítása. Az 1. ábrán bemutatott csiszoló az állványra erősített szerszám felett mindkét kezével vezette a munkadarabot. A csiszoló lassan megkerülte az állványt, hogy a csiszolószerszám egyenletesen kopjék. A 2. ábrán XVIII. századi szemüveg manufaktúrát látunk. A baloldali kéziforgattyús gépen csiszolták és polírozták a szemüveglencséket. A középen ülő munkás kézzel políroz. Tőle jobbra lévő munkás deszkalábítóval hajtja esztergapadját. A jobboldali állványzat szemüvegfoglalatok előállítására szolgáló géphez tartozik. E vázlatos optikatörténeti összefoglaló megvilágításában ní zzük meg részletesen a második világháború végén kiégett budai várpalota területén folyta -