Technikatörténeti szemle 1. (1962)

Makkai László: A technika történeti fejlődésének törvényszerűségeiről

nikatörténetileg alkalmazható definicój ához, az üzemhez. Az üzem egyrészt a munkára megszervezett ember ill. társadalom (e két fogalom a mi szempontunkból a termelés alapvetően társadalmi jellege miatt egybeesik), másrészt a társadalmilag felhalmozott technikai tapasztalatok szervezete. Az üzemi gyakorlat a technikai tapasztalatok felhalmozásának és alkalmazásának váltakozva kapcsolódó láncolata, a technikai tudás és cselekvés egymásból következő s egymást állandóan gazdagító szekvenciája. Mint ilyen, elsődleges tényezője a technikai fejlődésnek, sőt a munkaeszközöket, munkaenergiákat, mozgás átviteli ill. - átalakító szerkezeteket és munkaanyagokat is tárgyiasult technikai tudásnak ill. cselekvésnek lehet felfogni. Az üzem ebben a bővebb, a munkaeszközöket, a munkaenergiákat, a mozgás átviteli ill. - átalakító szerkezeteket és a munkaanyagokat mint az üzemi gyakorlat objek- tiválódásait is magába foglaló értelemben t e c hn ik a i kultúrának nevezhető, mivel a "kultúra1* szó hármas jelentése (művelés, művelődés, műveltség) tökéletesen fedi az aktívtechnikai tevékenysége tapasztalatszerzés és atárgyiasult tapasz, , 7/

talati. kincs harmas együtteset. '

A technikai kultúra, csak úgy mint az egész társadalom úgy fejlődik, hogy az emberek a termelés során egymással kapcsolatokba kerülnek. A politikai gazdaságtanban ezek a kapcsolatok a termelési viszonyok és a termelés társadalmi oldalát képezik. A technikatörténet szempont]ából a termelési viszonyok közüL azok, melyek a javak elosztási folyamata során keletkeznek, másodlagosak. Számunkra az anyagi termelés folyamatában létrejövő kapcsolatok az elsődleges fontosságúak, azok, amelyeket a politikai gazdaságtan a kooperáció fogalmában foglal össze. A technikai szempontú vizsgálódásfolől a kooperációnak a politikai gazdaságtanban megalkotott fogalma módosul, mivel mi a kooperációt nem a termelés társadalmi, hanem technikai oldaláról nézzük. Ebből mindenekelőtt az következik, hogy az emberitermelő erő munkamozgások adott komplexumával egyértelmű (a munkamozgás fogalmába beleértve itt a technikai irányú szellemi tevékenységet, a technikai elvek felismerésére és alkalmazására irányuló gondolkozást is). A kooperáció technikai fogalma tehát elsődlegesen az emberi munkamozgásoknak technikai tevékenységre irányuló együttműködését jelenti. Ezt a meghatározást azonban ki kell egészítenünk azzal,- hogy másodlagosan munkamozgásnak tekintjük a munkálkodó ember által a termelésbenfelhasználtmunkaeszközök és emberen kívüli munkaenergiák mozgását, valamint e mozgások átalakulásait is. Végül harmadlagosan munkamozgásnak tekintjük a munkaanyagokat is, mert a rajtuk végzett munka során visszahatnak az

14