Technikatörténeti szemle 1. (1962)
Makkai László: A technika történeti fejlődésének törvényszerűségeiről
aktív munkamozgásokra és módosítják azokat. Mindezek a munkamozgások egyaránt természeti technikai (mechanikai-, kémiai stb.) elvekre vezethetők vissza, melyek részben az ember saj át mozgásaiban, részben rajta kívüli mozgásokban a technikától függetlenül is megvarrnak, s az ember felismerő és alkalmazó tevékenysége révén válnak munkamozgásokká. A kooperáció technikai fogalma tehát végső elemzésben a munkálkodó ember által munkamozgásokká alakított természeti elveknek ugyancsak az ember által létrehozott együttműködését jelenti. Az üzem, mint munkaszervezet pedig, ugyancsak végső elemzésben, a munkamozgásokká alakított természeti, technikai elvek kooperációjának megszervezése, megszerveződése és szervezete (művelése, művelődése és műveltsége, ha a technikai kultúra terminológiáját has ználjuk). A technika keletkezésétől fogva kooperációként jelentkezik: egy lesújtó dorongöan az emberi energia és a szerszám "együttműködnek". A technika fejlődése lényegileg nem más;-mint egyre több természeti technikai elvnek mumcamozgássá alakítása és egyre összetettebb együttműködésbe hozása, tendenciája pedig a munkamozgássá alakult technikai elvek kooperációjából az ember fizikai munkájának minél nagyobb mérvű kikapcsolása. Talán mondani sem kell, hogy e tendencia nem a munkaeszközökben, munkaenergiákban, mozgás átviteli ill. - átalakító szerkezetekben és munkaanyagokban, hanem a munkaszervezetben (az üzemben), annak is legbelső lényegében, a kooperációban, az pedig a biológiai embernek abban a technikailag alapvetőnek tekintendő általános tulajdonságában gyökerezik, hogy testi elégtelenségét munkaeszközök és külső energiaforrások segítségével (azaz kooperációval) pótolja. Ez a technikai fejlődés alapvető törvényszerűsége, melyre minden technikai je Lens ég végsőfokon visszavezethető. Minden egyéb tényező, amelyet a technikai haladás mozgató erejének szoktak tekinteni (pl. a képzelőerő és a találékonyság, vagy a társadalom anyagi szükséglete) valójában csak feltétele, s igen relatív,”1 éppen a technika által relativizált feltétele a termelő erők fejlődésének. A technikai kooperáció létrejöttének és történeti fejlődésének megértéséhez az üzemnek az eddiginél gazdagabb tartalmú meghatározásából, abból kell kiindulnunk, hogy üzemnek olyan munkaszervezetet tekintünk, melyben az emberi munkaerő munkaeszközök, munkaenergiák és munkaanyagok közvetítésével munkamozgásokká alakított technikai elveket, anyagok célszerű mozgatására és átalakítására irányuló tervszerű kooperációba kapcsol össze. Az eddigmondot15