Technikatörténeti szemle 1. (1962)

Makkai László: A technika történeti fejlődésének törvényszerűségeiről

léletüknek megfelelően, nem a technikaifejlődés objektivtörvényszerűségeits a társadalmi fejlődésre ezekből levonható tanulságokat, hanem a technika felhasználásának szubjektív-morális problémáit állítják előtérbe, Atok-e vagy áldás a technikai haladás - így formulázzák a kérdést, s az alapjában rosszul feltett kérdésre nem is lehet jól válaszolni. A kérdésnek ilyen feltevése mögött ugyanis az a meggyőződés rejlik, hogy a technikai fejlődés az ember szubjektív akaratának eredménye; egyéni elhatározásától függ, hogy mit talál fel és azt mire használja fel. Ebben a szemléletben nincs helye a technikai fejlődés autonóm törvényszerűségeinek; a fejlődés vonala véletlenszerű mozzanatok belső összefüggés nélküli sorozatává, szövevényévé oldódik szét. A polgári cechnikatörténész szemében valóban egy szövevényjelenik meg, ha a technikai fejlődést képi szimbólumban akarj a ábrázolni, egy olyan szövevény ."melynek láncfonalait a természet tényei, vetülékét pedig az emberi képzelőerő és találékonyság alkotják", mint azt R.J. Forbes szintézisében olvassuk. ' A képi szimbólumnál maradva, a marxista történészt nem elégíti ki a láncfonalak és vetülékek játékának látványa, ő a szövőszéket is meg akarja ismerni, hogy megtudja, miért kapcsolódnak éppen úgy, és nem másként a fonalak. Más szóval: a törvényszerűt és nem a véletlenszerűt keresi a technikai fejlődés jelenségei mögött, annál is inkább, mivel számára a technika, a termelő erők fejlődése "leleplezi az ember aktív magatartását a természethez, életének közvetlen termelésifolyamatát s ezzel társadalmi életviszonyainak s az ezekből fakadó szellemi képzeteknek termelési folyamatát is."3/ Ebben a megállapításban lényegileg benn- foglaltatik a technika történelmi szerepére vonatkozó kérdés válasza is, melynek konkrét kifejtésével azonban ma még adós a marxista történetírás.

A feladatot már maga Marx kijelölte, mikor Darwinnak a természeti technológia történetére; azaz a növényi és állati szervek képződésére vonatkozó kutatásai kiegészítéseként "a társadalmi ember termelési szerveinek, minden egyes társadalmi szervezet anyagi alapjának fejlődéstörténetét" azzal ajánlotta a kutatók figyelmébe, hogy feldolgozását annál könnyebb elvégezni "mivel - mint Vico mondja^ az emberiség története a természet történetétől abban különbözik, hogy az egyiket csináltuk, a másikat pedig nem."4/ A marxista történettudománynak a munkás- mozgalom alakulásávalösszefüggőfejlődésébőlkövetkezik azonban, hogy a termelés technikai és társadalmi oldalaiközül a figyelem elsősorban az utóbbira irányult s a politikai gazdaságtan, a termelési viszonyok tudománya jóval alaposabb kidolgozást nyert,'mint a termelő erőké vagy a felépítményé. Ennek a viszonylagos elmaradásII