Technikatörténeti szemle 1. (1962)

Edvy Gyula: A régi budai "nádori" vízmérce

A vízmérce neve

Miután térképi és térszíni vonatkozásban egyaránt megismertük vízmércénk helyét, felsorolunk néhány - működése korából ránk maradt - adatot, hogy tájékoztatást nyújtsunk a budai vízmérceállomás köztudatban éló elnevezéseiről.

Az 1800-ban meginduló "VEREINIGTE OFNER-PESTER ZEITUNG" 1817. évi május hó 1-től napi vízállásokat közöl:

"Wasserstand der Donau am Wasser-kaass in der к. В r u n n - M a s c h i n e zu Ofen. "x/

1826.évi december hó 20-án a DUNA-МАррАтЮ során "A D.N. II. Sectio к ,

sorban а 183 táblának vizes helyheztetésbeli Leirásá"-ban írja " Halátsy Miklós Operans Ingenieur1':

Az itten előforduló határt bírják Compossesorok. - Itten az erdők a Duna mellett 2' 3' magosabbak a reductionalis vizxx/ állapotánál, a Dunától bellyebb mindig alacsonyabbak. ... - A jobb partja ezen táblán igen töredékeny,

földje homokos, magasabba reductionalis víz állapotánál, 2’ 3’ - ..."

Az itt említett "reductionalis víz" állapota, mint az a következő helyszíni leírásból kitűnik, a budai vízmérce nullpontjával szineiő víztükörrel azonos.

1829. évi január hó 1-én a DUNA-МАРРАТЮ" II. ^ D.N. XVII. szakaszok sorából 226. Táblának vizes helyheztetésbeli Leírásá"-ban Írja "Halátsy Miklós Ingenieur":

"Legalacsonyabban fekszik a Holt Duna feneke, a mely soha sem apad ki, communicatioja vagyon ezen holt Dunának a visszafolyó fok által, melynek feneke a Budai vizmérték 4*3”3''’ magassággal apad ki."

A magyar nyelven írt jelentésekből kitűnik, hogy jóval a vízmérési munkák megindulása előtt a terepfelmérés idején az egyes mérőasztallapok területéről

x/"A Duna vízállása Budán a kir.kútgépben, a víz mértéken" xx/A Duna mappációs iratokban a "Reductions Wasser"-re, "Reductions Wasserspiegel"-re magyar nyelvű szövegekben a "hasonlító-víz", "hasonlító víztükör" kifejezést találjuk.

75