Technikatörténeti szemle 1. (1962)

Edvy Gyula: A régi budai "nádori" vízmérce

hidrotopografiai leírást készítettek. A Duna menti terep magassági viszonyainak, a holt ágak, mellékágak és fokok vízviszonyainak ismertetéséhez a budai vízmérce vízállásait vették mértékadónak. Még akkor isr - mint azt a bemutatott példa mutatja - a decsi határban volt és az átvágásokkal megrövidített mai Duna mentén 160- 165 km távolságra esett.

Egyébként a hajós ember ma is a pesti vízálláshoz méri a partok elöntését, a szabályozási müvek magasságát, a mellékágak hajózhatóságát, a téli kikötők, menhelyek használhatóságát a Drávatorok-Budapest közötti folyamszí caszon.

A DUNA-MAPPATIO iratanyagában, a vízmérce-jegyzékekben, a magassági alappontjegyzékekben, az írott és rajzolt hosszszelvényekben a"Pegel zuOfen", "Ofner Pegel", "zu Buda, Standhafter Pegel", "Ofner Pegel Standhaft"x/ megnevezések vonatkoznak a régi budai vízmércére. - Maga a 118. számú magassági alappont helyszínrajzi leírása a "Stabiler Pegel zu Ofen"xx/ kifejezést alkalmazza a nullpontjára. Csaknem minden esetben kivan hangsúlyozva a vízmérce "állandó" jellege.

1832-ben "vízhelyzeti leírása a Duna folyo egy részinek a Szentendrei sziget alsó csúcsától Buda és Pest felett a puskaporos torony or házig Budán alul" cimű munkájában írja Vásárhelyi Pál:

"... a 830-iki jeges árvíz pedig 22 lábnyira nőtt a Budai vízmérték szerint a 0 felett; a 775-iki a legnagyobb, melyre még a két főváros lakosai emlékeznek, ... egész 24 láb s 2 hüvelyknyire emelkedett a 0 viz vagy legkisebb viz felett."

Az"ATHENEUM" cimű folyóirat 1838. évi évfolyaméban megjelent "A BUDAPESTI ÁLLÓhÍD TÁRGYÁBAN" írt dolgozatában olvassuk:

"... beállott a Duna a borrévi fordulatnál dec.22. a Hármas szigetnél pedig decemb. ?A ikén, tehát a tél kezdete óta legkisebb vízállás idejében, midőn a budai vízmérték 4' 3*’ 0'", s 4’ 2’’ 3,,s mutatott; ..."

x/"Vízmérce Budán", "budai vízmérce", "Budán, állandó vízmérce", "budai állandó vízmérce".

xx/ "Állandó vízmérce Budán".

76